Elemző: Közmunka nélkül 13 százalék lenne a munkanélküliség

A vártnál lassabban emelkednek a jövedelmek

Augusztusban a bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékkal nőttek, ami alacsonyabb, mint 5,2 százalékos előrejelzésünk, illetve a 4,6 százalékos konszenzus, a különbség azonban viszonylag kicsi. Mind a versenyszféra, mind a közszféra átlagkeresetei kevésbé emelkedtek az általunk prognosztizáltnál. Ezzel szemben a versenyszféra rendszeres keresetei némileg meghaladták az előjelzésünk szerinti 7, százalékot, a növekedés meglehetősen magas, évi 7,9 százalékos volt (júliusban 8,0 százalék). A közszférában jelentősen visszaesett a rendszeres keresetek szintje, ami viszont várható volt, mivel az éves béremelést visszamenőleges hatállyal júliusban fizették ki – írja elemzésében Kondrát Zsolt.

Az MKB Bank közgazdásza szerint a minimálbér-emelés, illetve az átlagbér alatt az úgynevezett elvárt béremelés (ennek elmaradására a közbeszerzésekből történő kizárás a szankció) arra késztette a vállalatokat, hogy idén nagyobb mértékben emeljék a béreket, amit viszont részben a bónuszok és a természetbeni juttatások visszavágásával, részben elbocsátásokkal ellensúlyoznak. Ennek eredményeként a versenyszférában az átlagos munkajövedelem jóval a bérnövekedés üteme alatt, éves szinten csupán 5,7 százalékkal nőtt.

A gazdaság egészében a foglalkoztatottság az előző évihez képest 0,8 százalékkal csökkent, miközben a versenyszférában felgyorsultak az elbocsátások (-2,4 százalék). Ezzel szemben a közszféra foglalkoztatottsága a kiterjedtebb közmunkaprogramnak köszönhetően éves szinten 3,0 százalékkal emelkedett, az alacsony jövedelmű közmunkásokat nem számítva azonban a foglalkoztatottság 1,8 százalékkal csökkent. Véleményünk szerint a közmunka hatékonysága nagyon alacsony, a közmunkások státusát közelebb érezzük a munkanélküliekéhez mint a foglalkoztatottakéhoz. A közmunkaprogram nélkül a munkanélküliségi ráta közel 13 százalék lenne – elemzi a folyamatokat a közgazdász.

Figyelembe véve az összetétel-hatást (jelenleg több az alacsony jövedelmű közmunkás, mint egy évvel korábban), valamint az adójóváírás eltörlését (a gyerekesek az adójóváírás eltörlése után is kevesebb adót fizetnek a családi adókedvezmény miatt, amit a statisztika nem vesz figyelembe) az átlagos bérnövekedés valójában kb. 2,5 százalékponttal lehet magasabb a kimutatottnál. A reál nettó átlagkeresetek azonban ezt figyelembe véve is negatívak, az éves csökkenés mértéke 1,5 százalék körüli – mutat ár Kondrát.

Tovább zuhanhat a fogyasztás

Kiemelte azt is, hogy az alacsonyabb foglalkoztatással együtt így a nettó bértömeg nominálértékben kifejezve valószínűleg 1,5-2 százalékkal nőtt, míg reálértékben kifejezve mintegy 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt. „Mindezek alapján, valamint az utóbbi időszak gyenge kiskereskedelmi adatait és a tovább szűkülő banki hitelezést is figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a következő negyedévekben a fogyasztás visszaesése mélyül” – vonja le a következtetést.

Mivel a lakosság némi késéssel reagál a jövedelemromlásra, a háztartások fogyasztási kiadásai az MKB Bank prognózisa szerint 2012-ben és 2013-ban is 1-1,5 százalék között csökkennek. A növekedési kockázatok azonban továbbra is egyértelműen lefelé mutatnak.

Már nem a kamatvágás a kérdés, hanem a mérték

Az augusztusi béradatok alapján a Monetáris Tanács igazoltnak láthatja azon érvelését, amely szerint a kereslet hiánya a nyersanyag és energiapiaci sokkok, illetve az adóváltozások árakra gyakorolt hatását minimalizálja, így ezen sokkok kifutásával az infláció a 3 százalékos célhoz tér vissza. „Mi nem osztjuk ezt a nézetet, és aggasztónak tartjuk, hogy a belső kereslet erőteljes visszaesése mellett is a cél felett van az infláció adóváltozásoktól megtisztított trendje” – hangsúlyozta Kondrát Zsolt.

A kamatdöntések esélyét és időzítését azonban ma már inkább a kockázati felár és az árfolyam határozza meg. A rendkívül pozitív külső környezet hatására az utóbbi időben jelentős kereslet mutatkozott a magyar államkötvények iránt, és az IMF/EU-tárgyalások folyamatos csúszása, valamint a kormány kiszámíthatatlan intézkedései ellenére a forint/euró árfolyam lényegében az augusztusban végrehajtott első kamatcsökkentést megelőző szint körül van, míg az ötéves magyar csődkockázati felár jelentősen csökkent. Kondrát szerint mindez azt jelenti, hogy – egy jövő héten beálló nagyobb pénzpiaci fordulat hiányában – a kérdés már nem az, hogy lesz-e kamatcsökkentés, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű.

Kondrát úgy látja, hogy – egy jövő héten beálló nagyobb pénzpiaci fordulat hiányában – a kérdés már nem az, hogy lesz-e kamatcsökkentés, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű.Világgazdaság Online-->