Életbe vágó a tőkemérleg egyensúlya is
Csak a magyar export fellendülése után kerülhet sor a belső fogyasztás élénkülésére; ezért van különös jelentősége annak, hogy Magyarország a lehető legfelkészültebben várja a külső kereslet visszatérését és növekedését – fogalmazott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a pénzügyi tárcánál szervezett tanácskozáson Oszkó Péter pénzügyminiszter.
Leszögezte: bár van elvi lehetőség hitelből, további eladósodás árán mesterségesen belső fogyasztást generálni, ez közép- és hosszabb távon nem jelentene valós és megalapozott növekedési pályát. A magyar gazdaság motorja a jövőben is a kivitel kell hogy legyen – vélekedett a miniszter. A világgazdasági válság legfontosabb tanulsága az, hogy a korábbinál jóval határozottabban kell fellépni az eladósodottság ellen – mutatott rá Oszkó Péter, aki hangsúlyozta: az egyensúlyi állapotot célul kitűző gazdaságpolitikának természetesen törekedni kell a növekedési és versenyképesség fokozására is.
Tavaly októberben Magyarország éppen hogy csak megúszott egy súlyos tőkemérlegválságot, amelynek fő oka a makrogazdasági egyensúlyhiány volt – mutatott rá előadásában Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Hozzátette: olyan fokú bizalomvesztés következett be a befektetők hangulatában, amely veszélybe sodorta a magyar államháztartás működését. A tőkemenekülést – ahogy az általában lenni szokott – a nemzeti valuta árfolyamának hirtelen zuhanása kísérte – emlékeztetett a szakember, aki leszögezte: egy ilyen válság megismétlődésének vehetik elejét az immár hatályos új fiskális-államháztartási szabályok.
Szükség van a fiskális ellenőrzés működésének újragondolására is – fogalmazott a fórumon Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Hangsúlyozta: az olyan szervezetek szerepe, mint az ÁSZ, elsősorban abban fogalmazhatók meg, hogy minél korábban jelezzék az állami és közpénzügyeket fenyegető veszélyeket. KR
