Elkeserítő: zuhan a magyar gazdaság!

Magyarország bruttó hazai terméke 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet – közölte a KSH.

Az év első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene. Utoljára 2012 első negyedévében esett a gazdaság negyedéves alapon.

A Világgazdaság által megkérdezett tíz közgazdász arra számított, hogy 1,8 százalékkal nő a magyar gazdaság éves alapon. A Reuters konszenzusa alapján ennél is magasabb, 2 százalék feletti GDP-növekedésre lehetett számítani.

A gazdasági növekedést egészen tavaly év végéig az EU-pénzek gyors lehívása támogatta, s így maradt 3 százalék felett a bővülés üteme 2015 utolsó negyedévében. Az uniós költségvetési ciklus lezárásával azonban elkezdett zuhanni a gazdaság több ágazata is. Az EU-források átmeneti eltűnésével a leglátványosabban az építőipar csuklott össze, amely több mint 30 százalékával esett vissza márciusban.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetése után elmondta: főként az építőipar rontotta a gazdaság teljesítményét. Hangsúlyozta azt is, hogy számottevően csökkent a járműgyártáson belül a közúti gépjárműgyártás.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a Magyar Suzuki Zrt. lapunkkal azt közölte, hogy náluk nem csökkent a termelés, sőt, a Mercedes töretlen növekedésről írt. Az Audi Hungaria Motor Kft. viszont eddig nem válaszolt kérdésünkre. Az ipari termelés regionális adatai alapján sejthető, hogy Győrben lehet csökkenés.

A Mercedes szerint töretlenül és állandóan emelkedett a gyártási darabszámuk, a Suzukinál pedig szinte minden szombaton plusz műszakban gyártanak.

Az ipar csökkenése azért lehet meglepő, mert a termelési adatok alapján stagnált a szektor teljesítménye. Ezt nagyrészt az okozta, hogy az autógyárak – amelyek eddig húzták a gazdaságot – nem tudták tovább növelni a termelésüket, és márciusban már visszaesett az ipar. Mi több, az ipar több szektorában csökken a termelés. A negatív GDP-hozzájárulást mégis az magyarázza, hogy az ipar hozzáadott értéke még a termelésnél is gyengébb.

A gazdaság egyetlen igazi hajtóereje a lakosság fogyasztása lehetett. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a többi szektor teljesítményét ellensúlyozza.

Szezonálisan kiigazítva és a naptárhatás kiszűrésével ennél is pocsékabb a helyzet, miután a gazdaság így mindössze 0,5 százalékos növekedést mutatott éves alapon. Ezt a szökőnaphatás okozta.

Az első negyedéves GDP-adat alapján elérhetetlennek látszik a kormány idei évre tervezett 2,5 százalékos növekedési terve. Az elemzők a meglepően rossz első negyedéves GDP-adat előtt is 2,2 százalékos növekedésre számítottak az év egészében.