Svájc megtartotta első helyét, így továbbra is a világ legversenyképesebb országa maradt. Magyarország a második legnagyobb vesztes az első 100 helyen lévő országok közül, csak Sri Lanka rontott többet. Magyarország egy év alatt 12 helyet zuhant a World Economic Forum versenyképességi rangsorában, és a 60. helyen landolt. Montenegró pedig ugyanannyit veszített, mint Magyarország.
Csehország a 39., Lengyelország a 41. lett, Románia viszont a csak a 78. helyet érte el. Az EU 27 tagországa közül Magyarország a 23. helyen áll.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben azt mondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, Magyarország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így "napsütésben" lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. Idén áprilisban pedig a miniszterelnök hangsúlyozta: minden egyes gazdaságpolitikai intézkedés abba az irányba mutat, hogy hazánkat Európa legversenyképesebb termelési központjává tegyük
NGM: áldozatokkal járt a konszolidáció
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint átmeneti a versenyképesség visszaesése. „A World Economic Forum versenyképességi rangsorában Magyarország pozíciójának változása jól mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt” – írja az NGM.
A magyar gazdaságpolitika számára az elmúlt két év legfontosabb célja az volt, hogy a 2010-ben örökölt, fenntarthatatlan pénzügyi-makrogazdasági egyensúlytalansági folyamatokat megállítsa és megfordítsa, és az azóta is egyre súlyosbodó európai adósságválság hullámai között is konszolidálja a magyar államháztartást.
Az NGM azt emeli ki, hogy a „rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül” Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre. A javulásban meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése.
Az NGM úgy látja, ez egy átmenti időszak. „Az eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd” – vélekednek.
A legsúlyosabb probléma a kiszámíthatatlanság
Magyarországon a legfőbb gondot a gazdaságpolitikai instabilitás jelenti a WEF felmérése szerint. Az adók mértéke, valamint az adózási szabályok is nagy gondot okoznak a versenyképesség szempontjából. A korrupció és az infláció is magas pontszámot kapott a WEF-től, ami szintén a versenyképességünk romlásához vezethetett.
A legalacsonyabb pontszámot a bűnözés és a lopás kapta, de az elemzők szerint a kormányzat „instabilitásának” kockázata is igen alacsony. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben. Az infrastruktúra sem nevezhető rossznak a felmérés alapján.
"Elsőre nagynak tűnik a visszaesés mértéke, de ha a részleteket megnézzük, azt látjuk, hogy bár több területen is csökkent Magyarország pontszáma (például intézményi háttér, infrastruktúra, pénz- és tőkepiaci fejlettség vagy üzleti, gazdasági komplexitás területeken) ezek a csökkenések nem számottevőek" – írta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető közgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.