A Budapest Alapkezelő hazai szakemberei ennyire nem optimisták, szerintük a növekedés trendje már a másfél százalékot sem éri el, habár a válság elmúltával ez valamelyest ismét emelkedhet. Jelenleg nehéz a gazdaságpolitikát előre látni, hiszen még nem dőlt el, milyen kormány kerül hatalomra jövő tavasszal, és az sem, hogy mit csinál majd – fejtette ki Duronelly Péter, az alapkezelő befektetési igazgatója. Bár rövid távon már utalnak biztató jelek a gazdaság – ezen belül elsősorban az ipar – fellendülésére, mégsem számol hosszabb távon 2-3 százalékosnál gyorsabb GDP-bővüléssel az alapkezelő. Kockázatot jelent ráadásul, hogy 2010-ben milyen erőviszonyok alakulnak ki a parlamentben, bár az nem kérdés, hogy a gazdaság érdekeinek egy stabil kormány felelne meg leginkább.
A fiskális stabilitás szükséges, de önmagában nem elégséges a felzárkózásunkhoz. Ugyanígy az euró bevezetése sem érne önmagában sokat növekedési szempontból, bár a pénzügyi stabilitásra jótékonyan hatna, a felhalmozott devizaadósság ugyanis egy csapásra saját valutában denominálódna. Ezt már csak önös érdekből is meg kellene lépnie a kormánynak, amikor ugyanis 300 forint fölé ment az euró árfolyama, az végül Gyurcsány Ferenc székébe került.
A szakértő szerint 2014-ben különösebb erőfeszítés nélkül be lehetne lépni az eurózónába, ehhez csak minimális odafigyelésre lenne szükség a leendő kormány részéről. Nem kényszerülne olyan erőteljes, a népszerűséget romboló intézkedésekre, mint amelyek 2006-ban váltak szükségessé. Ráadásul választási ígéretként sem mutatna roszszul, Szlovákia belépése amúgy is megtépázta kissé a magyar nemzeti öntudatot – fejtette ki Duronelly. Az infláció nem tűnik problematikusnak, bár az megnehezítheti a dolgunkat, ha közben Európában megemelkedne a drágulás. Olyankor ugyanis megnőhet az országok közötti szórás a mutatóban, és a belépési küszöböt a legjobban teljesítő három gazdaság átlagához képest határozzák meg. Ez azonban nem a növekedési, hanem a pénzügyi stabilitási stratégia része – hangsúlyozta. Ennek keretében valószínűleg lehetőség nyílna a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön törlesztési időtartamának újratárgyalására is, hiszen a nemzetközi szervezetnél alapvetően sikertörténetként tekintenek a Magyarországgal kötött megegyezésre.
A növekedési kilátásokat illetően egyébként más hazai elemzők sem túl bizakodóak. Az már eldőlni látszik, hogy az idén 6,5 százalék környékén lehet a magyar GDP visszaesése, és jövőre sem várható érdemi bővülés. A kutatóintézetek mellett a Költségvetési Tanács is hasonló makro-előrejelzést adott ki, de továbbra is a kormány számít a legpesszimistábbnak. Hosszabb távon továbbra is jelentős modernizációs feladatok várnak végrehajtásra, a feladatok nagy részébe bele sem tudott kezdeni a Bajnai-kabinet. Kezelésre vár még a nagyra növekedett államadósság is, amelynél a feladat, hogy sikerüljön csökkenő trendre állítani. Ha pedig a reálkamatban nem számítunk drasztikus csökkenésre, akkor vagy alacsony államháztartási deficittel, vagy gyorsabb növekedéssel lehet ezt elérni.
Nálunk például a garantált hozamok felé várják az eltolódást, míg nyugaton természetesebbnek veszik a konjunktúra ingadozását, így ott nem számítanak ilyen váltásra.
Nálunk például a garantált hozamok felé várják az eltolódást, míg nyugaton természetesebbnek veszik a konjunktúra ingadozását, így ott nem számítanak ilyen váltásra.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.