Felpörgött a gazdaság: nőtt az ipari termelés hazánkban

Az ipari kibocsátás januári több mint 13 százalékos – a decemberinél nagyobb mértékű – bővülésében az alacsony bázis és a munkanaphatás egyaránt érvényesül. Tavaly januárban a termelésben kisebb mértékű, 3,5 százalékos volumennövekedést mértünk. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2010. januári szintet.

Az ipari export januárban jelentősen, 18,6 százalékkal bővült 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év első hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene az átlag feletti mértékben, 21,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó járműgyártás kivitele 14,6 százalékkal volt magasabb.

Kimagasló, szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazítva 15,3%-os ütemben növekedett az ipari termelés volumene havi szinten 2011 januárjában, rácáfolva a gyenge 2010. decemberi adatok kapcsán felmerülő trendfordulós aggodalmakra – írja Orosz Dániel, az AXA csoport stratégiai elemzési igazgatója.

Bíztató, hogy az exportunk, így lényegében egész gazdasági növekedésünk szempontjából kiemelkedően fontos két szektor, a járműveket illetve a számítógép, elektronikai, optikai termékeket gyártó vállalatok is új rendelésállományuk stabil bővüléséről számoltak be. Árnyalja ugyanakkor a képet a belföldi értékesítések jelentős visszaesése: 9,7%-os mértékű korrekcióra 12 hónapos összehasonlításban utoljára 2010 első negyedévében láttunk példát - folytatja az elemző.

Miért is ilyen fontos követni az ipari termelés alakulását?

Az elemző emlékeztetett: a hazai 2010 negyedik negyedéves GDP adat részletes megbontása sajnos arról számolt be, hogy a magyar gazdasági kilábalás továbbra is elsősorban és szinte kizárólag csak az exportorientált feldolgozóiparra támaszkodhat. Még a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás mintegy ''segédmotorként'' egy rövid időre felpörgött ugyan, az utolsó negyedévben már újra csak export-turbina hajtotta a gazdasági növekedést. Épp ezért egyáltalán nem mindegy, hogy alakulnak Németországban, a legfontosabb külkereskedelmi partnerüknél a várakozások.

Viharfelhők. A németországi gazdasági kilátásáról egyelőre a legfrissebb és legpontosabb iránymutatást a március 15-én megjelent, német ZEW befektetői bizalmi index adhatja, ami 14,7-ra pontra ereszkedve váratlan esést mutatott. Ez az index összesen mintegy 270 elemző következő 6 hónapra vonatkozó általános gazdasági várakozásait mutatja, a német IFO indexe mellett az egyik legfontosabb német előrejelző indikátor – vélekedett Orosz Dániel.

Fontos megemlíteni, hogy a várakozások február 28 és március 14 között három, jól elkülöníthető hullámban érkeztek. Március harmadikával bezárólag kimagasló, 22,5 pontot mutatott a 81 vélemény átlaga, majd az EKB éles retorikájára reagálva a március 4-10 között beérkezett 79 válasz már 12,6 pontra húzta le az indexeket, majd a 11-14 között beküldött 110 kérdőív átlaga már a japán hírekre is reflektálva 9,1 pontra zuhant. A bíztató export rendelésállomány és a még a februári, hurráoptimizmust sugalló, rekord IFO bizalmi index ellenére egyáltalán nem vet jó fényt a kilátásokra az ismét letörni látszó ZEW index. A 2009. márciusi mélypont óta ugyanis a hazai ipari termelés alakulása a ZEW indexet, hat hónapos késéssel szinte gépiesen követte le – értékelte a folyamatokat a közgazdász.

Az üzletei hangulat romlásán, a fogyasztói bizalmi indexeken vagy a későbbiekben a rendelésállomány esetleges megcsappanásán még csak tovább ronthat az a tény, hogy a gazdasági szereplők csak töredékének van az atomfizikával kapcsolatos, mélyreható ismeretei. Így amennyiben, ebben az igen súlyos helyzetben elhúzódó bizonytalansággal kell szembesülni, nem lenne meglepő, ha a piaci szereplők döntéshozók akár az indokoltnál is óvatosabb döntéseket hoznának – zárja kommentárját Orosz Dániel.

Az ipar januári belföldi értékesítése 9,7 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hónapjában 8,8 százalékkal nőttek, amihez elsősorban a kiugróan alacsony bázis járult hozzá - jelentette a KSH.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 januárjában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 14,8 százalékkal emelkedett. A csekély súlyú bányászat volumene majdnem másfélszeresére bővült, nagyrészt a földgázkitermelés, valamint a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás alágazatok kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,6 százalékkal haladta meg a 2010. évi bázis szintjét.

2011 januárjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – egy kivételével – mindegyikben termelésbővülést regisztráltunk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, 21,2 százalékkal emelkedett. Az alágon belüli növekedés motorját a híradás-technikai berendezések iránti tartós keresletélénkülés jelenti.

A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés csaknem egyötödét adó járműgyártás is az átlag felett, 16,2 százalékkal nőtt. Az alág jó teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés közel egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,4 százalékkal magasabb volt, ami nagyrészt az értékesítés egyharmadát kitevő exporteladások élénkülésének köszönhető; a hazai eladások csak kisebb mértékben nőttek.

A feldolgozóipari termelésből több mint 7 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása több mint másfélszeresére nőtt, ennek hajtóerejét a motor, turbina gyártása szakágazat adta. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási (22,3 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,3 százalék) is.

2011 januárjában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 25,6 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 26,7, az új belföldi rendelések 16,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2011. januári 8,2 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. ilyenkori 10,3 százalékos létszámcsökkenéssel szemben – 5,1 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön (18,5 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (4,9 százalék).