Felszámolási rekord

Meghaladta a felszámolások száma a tavalyi egész éves szintet. Míg 2008-ban összesen 11 504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez év október közepéig 11 525 jutott hasonló sorsra – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Előrejelzése szerint az év végére a felszámolt társaságok száma túlnőhet a 15 ezren.

A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8–2 százalék között stagnált a felszámolt cégek aránya. 2009-re kb. 2,5-2,6 százalék prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjármű-kereskedelem, amelyben az idén várhatóan a vállalkozások 5,2 százalékával szemben indul meg a felszámolás. Ezt követi az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 százalékot meghaladó rátával. A korábban „rendíthetetlen”, évekig egy százalék alatt maradó informatikai szektorban is mintegy 1,3 százalékra emelkedik a felszámolt társaságok száma.

Nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor – mint legutóbb – komolyan felmerülhetett olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást – fejtette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A fenti számok ugyanis azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több, hanem sokkal kevesebb vállalkozásra lenne szüksége.

Szerencsére mindig voltak és jelenleg is vannak gazdaságilag és morálisan fejlett, dinamikus, fejlődő, piacot kereső vállalkozások és beállt, tradicionális, piacot megtartó cégek, amelyeket azonban meg kell különböztetni a rosszhiszemű vagy csak „a körülmények alakulása miatt” életképtelen, kockázatos társaságoktól. Ehhez azonban két dologra van szükség: egyértelmű szándékra és megbízható, teljes körű információkra – mondta Csorbai.dominóhatás. Az államnak is lenne szerepe abban, hogy elhárítsa a dominóhatást: a cégek sürgetik az alacsonyabb jegybanki alapkamatot, a nagyobb állami kezességvállalást, a bőkezűbb kamattámogatást és az uniós pénzek gyorsított beáramoltatását a gazdaságba. VG

A VOSZ főtitkára

„Alapvető kérdés a cégek hitelhez jutása. Mi úgy érzékeljük, még a viszonylag piacképes és működőképes vállalatok is bajba kerülnek, mert nem jutnak hitelhez. Ebben kellene gyorsan lépnie az államnak, amelynek komoly eszközei is vannak. Például a jegybanki alapkamat fokozatos csökkenése sokat segíthet – remélhetőleg már ma is vág a monetáris tanács. Emellett közvetett eszközöket az eddigieknél is erőteljesebben kellene alkalmazni, gondolok például az állami kezességvállalásra a bankok felé vagy a kamattámogatások bővítésére. Nem véletlen, hogy ilyen sikeres termék a vállalkozások körében a Széchenyi-kártya. Emellett sokat segíthetne az uniós források eddigieknél gyorsabb bepumpálása a gazdaságba. Mindenképpen lépni kellene, nehogy az év hátralévő idejében kezdjenek el a kevesebb tartalékkal rendelkező, éppen ezért a piaci folyamatoknak jobban kitett kisebb vállalatok bedőlni. Pont akkor, amikor talán már valamelyest javulna a helyzet.”

A VOSZ főtitkára

„Alapvető kérdés a cégek hitelhez jutása. Mi úgy érzékeljük, még a viszonylag piacképes és működőképes vállalatok is bajba kerülnek, mert nem jutnak hitelhez. Ebben kellene gyorsan lépnie az államnak, amelynek komoly eszközei is vannak. Például a jegybanki alapkamat fokozatos csökkenése sokat segíthet – remélhetőleg már ma is vág a monetáris tanács. Emellett közvetett eszközöket az eddigieknél is erőteljesebben kellene alkalmazni, gondolok például az állami kezességvállalásra a bankok felé vagy a kamattámogatások bővítésére. Nem véletlen, hogy ilyen sikeres termék a vállalkozások körében a Széchenyi-kártya. Emellett sokat segíthetne az uniós források eddigieknél gyorsabb bepumpálása a gazdaságba. Mindenképpen lépni kellene, nehogy az év hátralévő idejében kezdjenek el a kevesebb tartalékkal rendelkező, éppen ezért a piaci folyamatoknak jobban kitett kisebb vállalatok bedőlni. Pont akkor, amikor talán már valamelyest javulna a helyzet.” Csorbai Hajnalka

Az Opten stratégiai igazgatója

„A következő fél évben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassul és magas szinten stabilizálódik. Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek egy évvel korábbi átlagos árbevétele folyamatosan emelkedik, ez azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a többmilliárdos árbevételű cégeket is. A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb társaság jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.”-->