Financial Times: Pár hét, és jöhet a valutaválság Magyarországon

Tüntettek az alkotmány elfogadása ellen, amelyet nemzetközileg is elítélnek; a kötvényhozamok két és fél éve nem látott magasságba emelkedtek, nem beszélve arról, hogy nemrég leminősítették Magyarországot.

Kedden 3 hónapos kincstárjegyeket értékesített Magyarország, amely az első aukció volt azóta, hogy elfogadták a vitatott törvényeket (stabilitási törvény, jegybanktörvény – A szerk.), így veszélybe került az EU-IMF megállapodás.

A Standard & Poor’s decemberben a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta le Magyarország adósságát, követve a Moody’s Investors Service hitelminősítő ügynökséget. Az EU/IMF a „szanálási” tárgyalásokat felfüggesztette, mert veszélyben látták a jegybak függetlenségét.

„Jelenleg nincs tervbe véve a Bizottság küldöttségének visszatérése Budapestre” – közölte a BruxInfo kérdésére Olivier Bailly. A BruxInfo úgy tudja, hogy sem a Bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, ameddig a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.

Mit tehet Magyarország a finanszírozási költségek növekedése közepette? – teszi fel a kérdést az FT. Az egyik, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát kezdi használni, ha az IMF-tárgyalások kudarcba fulladnak. A magyar állam külső finanszírozási igénye 4,6 milliárd euró 2012-ben.

A teljes magyar gazdaság deviza-finanszírozási igénye összesen 14 milliárd euró. Ha nincs IMF-megállapodás, akkor az euróban denominált kötvények kibocsátása nem működhet, és ezt a devizatartalékból lehetne fizetni. Ebben az esetben a devizatartalék 13 százalékkal csökkenne – mutatott rá Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza az FT beszámolója szerint. Ez alááshatná a forinttal szembeni bizalmat, és fokozódna a tőkemenekülés – vélekedett az elemző.

Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci közgazdásza az FT-nek azt mondta, már szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a kormányzat hozzányúl a devizatartalékhoz a 2012-es refinanszírozáshoz. A kormányzat azt mondta, hogy ez nem igaz, és az MNB közölte, hogy ez soha nem történhet meg. A tartalék felhasználásnak története most már viszont a közbeszéd tárgya. A tartalék már csökkenésnek indult, és további legalább 5 milliárd euróval mérséklődhet – tette hozzá Montalto.

Nem mindenki írta még le a megállapodást – írja az FT. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti közgazdásza a lapnak azt mondta: egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar kormány nem túl konstruktív, illetve nem túl együttműködő az EU-val és az IMF-fel. Nyilvánvaló, hogy ez okozza a piaci turbulenciát, amely nehezebbé teszi a refinanszírozást. Az IMF-megállapodás azonban 100 százalék, hogy meg fog születni. De „göröngyös” út vezet odáig.

Benoit Anne, a Société Générale közgazdásza ugyanakkor megkongatta a vészharangot. Az elemző úgy fogalmazott, hogy talán már csak néhány hét van hátra a legrosszabb forgatókönyv beteljesüléséig, egy teljes valutaválságig. A központi banknak nem lesz más választás, minthogy „agresszívan” emelje a kamatot, feltéve, hogy a jegybank még jól működik Budapesten.

A Financial Times mai szerkesztőségi kommentárjában is foglalkozik a magyar kormány által hozott új alaptörvény és az egyéb jogszabályok keltette aggodalmakat, felszólítva az európai közösséget, hogy egységesen ítélje el a kabinet működését.

A vezető gazdasági lap szerkesztőségi cikkét Václav Havel volt cseh elnök említésével kezdi, a nemrég elhunyt politikus a magyar alaptörvény eltörlését kérte a közelmúltban. "A földrajzilag Európa szívében található ország olyasmit szenvedett el, ami alkotmányos puccsnak tekinthető – szögezi le az FT.

A lap felsorolja a demokratikus értékeket megkérdőjelező intézkedéseket, így az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, amelyek a lap meglátása szerint szinte minden féket és ellensúlyt felszámolták.

Az új választási rendszer egyértelműen a Fidesznek kedvez, a kormány pedig jelentős befolyást szerzett a média, az igazságszolgáltatás, a jegybank, valamint a költségvetést auditáló szervezetek fölött. Orbán Viktor közeli barátja jogot kapott a bírák kinevezésére, az Alkotmánybíróság jogkörét pedig csökkentették. A Fidesz túl messzire ment az egyházak állami szabályozásával akkor, amikor olyan törvényt fogadott el, amely kizárólag a keresztény és zsidó világvallásokat ismeri el.

A kormány intézkedéseinek jó része nem felel meg az uniós jogszabályoknak, Brüsszelnek és minden EU-tagállamnak ezért csatlakoznia kell az Egyesült Államokhoz az intézkedések határozott elítélésében. "Fel kéne világosítani Orbán Urat, hogy tettei aláássák az égetően szükséges EU-IMF hitel kiutalásának esélyét".

"Magyarország az első olyan állam, amely megkérdőjelezte az elvet, miszerint a demokrácia visszafordíthatatlan" – fogalmaz a lap, hozzátéve, hogy bár az új tagállamok felvételekor megvizsgálják a demokratikus normák betartását, felvételüket követően nem szankcionálják a jogállamiság megsértését.

Die Presse: Magyarország pénzügyi vészhelyzetbe került

"Magyarország ellenzéke belpolitikailag marginalizálódott és csak keveset tud elérni. Az egyetlen reményük az, hogy a Nemzetközi Valutaalap kényszeríti térdre Orbán miniszterelnököt" - írja a befolyásos bécsi Die Presse a Budapesten hétfőn lezajlott tiltakozó tömegfelvonulásról szóló szerdai elemzésében. 

A lap vezércikkében kiemeli, hogy az új magyar alkotmány heves bírálatot váltottak ki külföldön a magyar kormánnyal szemben. Ám ez Orbánnál süket fülekre talált. "José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének figyelmeztető levelei a jegybanktörény ügyében? Dehogy. És Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levele, amelyben aggodalmát fejezte ki a demokráciapolitikai megkérdőjelezhető kérdéseket illetően? Ugyan, kérem. És Magyarország hitelképességének "bóvlivá" történt leminősítése két intézet részéről? Esztelenség" – jellemzi a lap a magyar kormány hozzáállását, megjegyezve: a kabinet nem hagyja magát eltéríteni a céljaitól. Legalábbis egyelőre.

A Die Presse rámutat: a magyar kormány ellenfelei, akik a 2010-ben tartott parlamenti választások óta széttöredeztek és egymással marakodnak, most a Nemzetközi Valutaalapban látják az egyetlen olyan fórumot, amely Orbánt még észhez téríthetné. A múlt év végén ugyanis a kormány fogcsikorgatva ugyan, de bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat az IMF-fel egy hitelegyezmény megkötéséről. Magyarország, mint 2008-ban, pénzügyi vészhelyzetbe került. Magyarország részben a rossz hitelminősítések miatt képtelen a piacról finanszírozni a 2012-ben esedékes, 5-10 milliárd eurós igényt, ezért sürgős szükség van az EU-IMF segítségre. Orbán bár hajthatatlannak tűnik, bejelentette, hogy a jövő héten megkezdik az informális tárgyalásokat az IMF-fel.

Le Monde: az EU ne hagyja, hogy Magyarország csúfot űzzön a szabályokból

A francia napilap a címoldalon szerkesztőségi cikkben foglalkozik a magyarországi helyzettel, leszögezve: az Európai Unió nem támogathat egy olyan országot, amely nem tartja be a demokratikus szabályokat.
"Mint valami rémálomból, úgy ébrednek fel végre a magyarok" – kezdi szerkesztőségi cikkét a lap, így jellemezve az alaptörvény ünnepsége idején megtartott ellenzéki tüntetést. A Le Monde emlékeztet arra, hogy a kormányellenes erők január 2-án érték el először, hogy hangjuk hallhatóvá vált.

A Le Monde megfogalmazása szerint az EU kényes helyzetben találja magát ezzel a "rettenetes gyerekkel", amely mindössze hét éve tagja a közösségnek. Brüsszel nem maradhat közömbös az Orbán-kormány tetteivel szemben, már 2010-ben megkezdődtek a figyelmezetések José Manuel Barroso részéről, ugyanakkor – teszi hozzá a lap – egy demokratikus választásokon győzedelmes kormányt nehéz szankcionálni, erre példa a 2000-ben megalakult, szélsőjobboldali pártot is magába foglaló osztrák kormány.