BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Fogalmuk sincs mi történik Magyarországon"

Vegyes üzenetek érkeznek Budapestről, a hitelminősítők értékelése azonban nem feltétlenüól mérvadó – mondta el Constatin Vayenas, az UBS feltörekvő piaci vezető elemzője a HVG-nek.

Az amerikai Morgan Stanley befektetési bank által megalkotott, 26 országot tartalmazó MSCI részvényindex, illetve a szintén amerikai JP Morgan kötvényindexe alapján Magyarország a másik három visegrádi ország közé sorolja. Viszont a pénz- és tőkepiaci szempontok mellett más kritériumokat, mindenekelőtt a makrogazdasági adatokat, például az egy főre jutó GDP-t is figyelembe vevő Nemzetközi Valutaalap Csehországot a fejlett országok közé sorolja, míg Magyarországot, Lengyelországgal együtt a kevésbé fejlettek közé.

A befektetők emellett azt is figyelik, hogy a kelet-közép-európai régióból a részvényindexben jelenleg Lengyelországnak van a legnagyobb súlya, mivel ott működik a legnagyobb, így leglikvidebb részvénypiac. Magyarország súlya ebben az indexben kicsi, hiszen tőzsdéje nem jelentős, állítja a szakember. A kötvényindexben viszont fordítottak az arányok, mivel Magyarország sok államkötvényt bocsát ki, hogy finanszírozni tudja hatalmas államadósságát.

A hitelminősítők szerepével kapcsolatban Vayenas elmondta, hogy a befektetők az összes rendelkezésre álló információra kíváncsiak, a hitelminősítők véleményére is. A hitelminősítők azonban általában túlkésőn reagálnak a piaci történésekre. Mire bejelentik, hogy fontolgatják a minősítés megváltoztatását, a piac ezt már megtette, úgymond beárazta.

A tíz év múlva lejáró magyar államkötvények kamatfelára például kétszer magasabb, mint amennyi a hitelminősítés alapján indokolt lenne. De másutt is vannak ilyen eltérések. Az Egyesült Államok a legjobb minősítés, AAA-s adós, miközben sokan úgy vélik, hogy már régóta nem kéne annak lennie.

Arra, hogy az államkötvények kamatfelára alacsonyabb vagy magasabb legyen, Magyarországnak van ráhatása, állítja a szakember. Mindez az adósság finanszírozási politikán és a gazdaságfejlesztési stratégián múlik. Oroszországnak jobb a hitelminősítése, mint Magyarországnak, a piac mégis csak drágábban hajlandó megvenni az orosz államkötvényeket, mivel azokat kockázatosnak tartja.

A jelenlegi magyar helyzetről az UBS szakértője elmondta, hogy kevés a kormány terveiről ismerté vált információ. Ha egy ország nem szorul rá a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) és a piacról tudja magát finanszírozni az a legjobb. De a piacokat meg is kell győzni arról, hogy Magyarországnak nincs szüksége az IMF hiteleire. Ez nem lehetetlen, Törökországnak például sikerült. Egy évvel ezelőtt az ankarai kormány a piacok értékítéletével szembemenve nem kért az IMF-ből, és mégis túlélte a válságot, mivel több kemény intézkedést is meghozott.

A bankadóról a UBS véleménye, hogy a kormány ha megsarcolja a bankokat, akkor egyúttal megsarcolja azokat is, akik kölcsönt kérnek tőlünk, a bankok ugyanis az adó miatt növelik a hitelköltségeket. Egyébként pedig a különadó miatt a magyar tőzsdei részvényárfolyamok csökkenni fognak, hiszen a BUX indexben nagy az OTP Bank súlya. Szemben például Csehországgal, ahol a bankok megadóztatása nem érintené érzékenyen a tőzsdét. Ráadásul erősen reprezentált a BUX-ban az energiaszektor is, amelynek a megadóztatásáról ugyancsak lehetett már olvasni a lapokban.

A devizahiteleseket megsegítő kormányzati szándékról Vayenas elmondta, hogy az amerikai képviselők is segíteni akartak azokon, akik jelzáloghiteleket vettek fel, ám ennek súlyos következményei lehetnek. Ha az állam átvállalja a svájcifrank-hitelesektől a kölcsönöket, azzal növeli az államadósságot. A legjobb, amit tehet a magyar kormány a vészesen eladósodottakért, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek meggyőzik a befektetőket, hogy Magyarország vonzó terep a számunkra. Így csökkenhet az államkötvények után fizetendő kamatfelár, a kockázati prémium, erősödhet a forint és enyhülhetnek az adósok terhei.

Magyarország helyzete kétségtelenül nehéz. 2008-ban a GDP még 0,6 százalékkal nőtt, tavaly 6,7 százalékkal csökkent, az idén az UBS előrejelzése szerint ismét nőhet fél százalékponttal. Ez valóban közel ugyanannyi, mint két éve, csakhogy azóta a gazdaság stabilizálódott, a kilátások javultak. Ha például a német gazdaság nő, az jócskán segítheti a magyar exportot, írja a HVG.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.