Fogyókúrán a közszféra

Egyelőre kérdés, fűnyíróelven történik-e a forrásmegvonás jövőre

BD–KR

2010.11.08, 05:00

Kevésbé bürokratikus, hatékonyabban működő közigazgatás – ennek megteremtését tűzte zászlajára a kormány a következő hónapokra, évekre. Az átalakítások jó részét a 2011-es költségvetési előirányzatok is tükrözik, vannak azonban olyan területek, ahol egyelőre nem világos, miként valósul meg a fokozottabb takarékoskodás.
Utóbbi jegyében – mint az immár köztudott – jövőre 25-30 ezer fővel csökken a közigazgatás létszáma, 5 százalékkal pedig a dologi kiadások, valamint összevonnak több hivatalt, hatóságot. Utóbbira jó példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) életre hívása az adóhatóság és a vám- és pénzügyőrség egyesítésével. A NAV felügyelte terület egyike azon keveseknek, melyek költségvetési kerete jövőre sem apad: 2011-ben a 2010-esnél több, mintegy 135 milliárd forintnyi forrás áll a revizorok és pénzügyőrök rendelkezésére, az idén ugyanis az adóhatóság 90, a VPOP pedig közel 40 milliárdból gazdálkodhatott. A kormány cserébe az adóelkerülés további visszaszorítását és egy vállalkozás- és ügyfélbarát adóigazgatás kialakítását várja a NAV-tól.

Miközben a közigazgatás egészére a megtakarítás, az előirányzatok szinten tartása vagy csökkentése jellemző, a költségvetés mellékletének tanúsága szerint állami működési feladatokra a 2010-es 14,3 százalék helyett jövőre a büdzsé 14,7 százalékát költjük. Ennek azonban megvan az oka: a külügyi tárca például első ránézésre a költségvetés egyik nyertesének tűnik, valójában azonban a 25 milliárd forintnyi többlet jó részét az uniós elnökséggel kapcsolatos feladatok viszik el, de félre kell tenni az immár a tárcánál működő Információs Hivatal tevékenységére is. Szintén az állami működési kiadásokat növeli a népszámlálás lebonyolítása, valamint a rendvédelem és a közbiztonság finanszírozásának növekedése. A feladatok szerinti megoszlás szerint valamivel többet kapnak a kórházak és az egyetemek is, mint az idén.
Amennyiben a közigazgatás létszám- és költségcsökkentésére a fűnyíróelv alkalmazásával kerül sor, az súlyos károkat okozhat, a mostani megtakarítások ugyanakkor lehetőséget adnak az alacsonyabb hatékonyságú struktúrák átalakítására – derül ki a Public Sector Consulting (PSC) tanácsadó cég büdzsével kapcsolatos elemzéséből. A PSC ügyvezetője, Varga Zsigmond szerint a létszámcsökkentés terve megalapozott, ügyelni kell azonban arra, hogy a döntések az egyes szervezetek hatékonyságának valós összemérésén alapuljanak. Szükség van az állami feladatok részletes megtervezésére, a párhuzamosságok felszámolására is, a beruházások terén pedig szem előtt kell tartani a költségmegtakarítás lehetőségét is – áll a PSC közleményében.
Hogy mindez valóban így történik-e, a jövő zenéje. A vállalkozások számára azonban biztosan könnyebbséget jelent majd az úgynevezett egyablakos, integrált ügyintézés, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával válik lehetővé. A költségvetési háttéranyag egyébként e lépéstől jelentős mértékű megtakarításokat is remél. A jövő évi büdzsében pedig egy öszszesen nyolcmilliárd forintos alap hivatott elősegíteni a nem hatékony közfeladat-ellátás átalakítását.

Pluszjárulék a nyugdíjért
A nyugdíjjárulék 9,5-ről 10 százalékosra emeléséből befolyó pluszpénzből a legalább negyvenéves munkaviszonyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék – mondta a Magyar Televízió Híradójában szombat este Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője közölte: ez a minimális emelés teremtheti meg a lehetőséget erre a kedvezményre, amelyre a miniszterelnök a kampány során ígéretet tett, s amely az előzetes számítások szerint 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a nyugdíjjárulék emeléséről szóló indítvány ellen.