Frank: Életveszélyes következményei lennének a paritásnak

Egyre több közgazdász látja úgy, hogy a svájci frank akár paritásra is erősödhet ez euróval szemben. Ez azt jelentené, hogy az euró/forint árfolyam megegyezne a frank/forint árfolyammal, jelenleg a 270-es szinttel. Aggasztó, hogy ebben az esetben a forint sem tartaná magát, 280-as kurzusra, vagy e fölé is kerülhetne az árfolyam.

Az UBS Bank elemzői szerint, amennyiben Görögország rendezetlen államcsődbe kerül, akkor kialakulhat az euró/frank paritás. John Taylor, az FX Concepts LLC, a világ legnagyobb valuta hedge fundjának alapítója pedig a napokban kijelentette, „úgy néz ki, hogy a svájci frank paritásra fog erősödni az euróval szemben”. Barta György, a CIB Bank vezető elemzője a „paritás forgatókönyvét csak extrém helyzetben”, például egy Lehman-szerű összeomlást követően tudná elképzelni. Kiemelte: a fundamentumok alapján és a szélsőséges piaci hangulati ingadozás remélt hiányában nem kell számítani a kialakulására.

A magyar gazdaságra azonban borzasztó hatást gyakorolna ez a szcenárió a magas svájci frankban denominált hitelállomány miatt. „Ebben az esetben akár 3 százalékkal is csökkenhetne a fogyasztás” – mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint az is elképzelhető, hogy ekkor a gazdaság újra recesszióba kerül. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője úgy látja, a paritásnak „katasztrofális hatása” lenne a gazdasági növekedésre, a nem teljesítő hitelek számára, és a bankok hitelezési hajlandóságára is.

„Ha egy - Magyarország számára különösen ártalmas - negatív szcenárióban megvalósulna a paritás, annak nehezen kvantifikálható, de mindenképpen súlyos következményei volnának” – véli Barta György. Az elemző szerint a nem teljesítő hitelek arányában most várt tetőzés és lassú fordulat természetesen teljes egészében elmaradna, lényegében az összes szegmensben (nemcsak a lakosság esetében, de például az önkormányzatok, vállalkozások esetében is).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról szóló elemzésében az áll, hogy 245 forintos svájci frankot még elviselne a bankrendszer, azonban itt már 80 milliárd forint feletti tőkét kellene emelni az ágazatban. (Az MNB 2012-re 257-es frankárfolyammal számol e forgatókönyv szerint.) A jegybank modellje tehát nem számol ilyen magas, 280 körüli árfolyammal.

„Nem túlzás azt mondani, hogy az MNB stresszforgatókönyvében szereplő értékeket meghaladó árfolyam már életveszélyes volna a fedezetlen nyitott devizapiaci pozícióval rendelkező adósok számára és feltehetően jelentős feltőkésítési igényt jelentene a mostani szinteken még maximálisan stabil bankszektorban” – szögezte le a közgazdász. Hozzátette, ha az MNB által jelzett 83-167 milliárdos tőkeigény jelentkezik is, azt ki tudják elégíteni az elkötelezettségüket már korábban is bizonyító nyugati anyabankok, valamint a kormány is félretett ilyen célból 300 milliárdot az IMF-pénzből.

A drasztikusan romló helyzet – folytatta Barta – az amúgy sem bőséges hitelkínálatot még inkább elnyomná, de a hitelkereslet is még jobban megcsappanna. A jelentősebb kockázatok miatt valószínűleg a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémium is megugrana, esetlegesen kamatemelésre kényszerítve a jegybankot, amely azonban még inkább feljebb tolná a most nem túl vonzó forinthitel-kamatokat.

Barta György is úgy látja, hogy komoly nyomást jelentene a gazdasági növekedésre ez a szcenárió. „A hitelezés további befagyása a prognosztizált lassú gazdasági kilábalást is leblokkolná évekre” – húzta alá. Hozzátette azt is, hogy a lakásárak tovább esnének, valamint a foglalkoztatottság is romlana.

Nehéz elképzelni, hogy a forint 270-es szint környékén maradna meg, amennyiben paritásra kerülne az euró a frankkal szemben – mondta Samu János, a Concorde makorgazdasági elemzője. Az MNB tesztje 245-ös frank/forint és 315-ös euró/forint árfolyammal számolt, azonban ha paritásra kerülne az euró az alpesi deviza ellenében, akkor 280-300-as szintre kerülhetne a forint mindkét fizetőeszközzel szemben ebben az évben – hangsúlyozta az elemző.

„Ez 22 százalékos gyengülés a mai 230-as frankárfolyamhoz képest, és 10-15 százalékos az MNB stressztesztjéhez képest. A bankrendszer egészének 2-300 milliárd forint veszteséget kellene leírnia ebben az esetben, főként a frankban denominált hitelek nem teljesítésének növekedés miatt” – nyilatkozta a közgazdász. A lakossági hitelek nem teljesülővé válása 4 százalékkal növekedhetne a jelenlegi szinthez képest – tette hozzá.

A GDP növekedését ez azonnal fél százalékkal mérsékelné, és a bankok hitelezési aktivitásának visszafogása kitolódna. Jelenleg az látszik, hogy a bankrendszerben két év múlva állhat helyre a hitelezés, azonban az euró/frank paritás esetében ez legalább egy évvel kitolódna – mondta Samu János.

„A KKV-k nehezebben jutnának beruházási forráshoz, és a háztartások számára is visszavetné a fogyasztási hitelezést, vagyis a belső kereslet tartósan nyomott maradna, rontva ezzel a következő évek gazdasági  kilátásait” – húzta alá a Concorde elemzője.

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, „a magyar pénzügyi rendszer stabilitásra mindenképpen kedvezőtlenül hat a frank további jelentős erősödése az NPL-ráta emelkedésén keresztül”. Két enyhítő körülményt meg kell említeni a szakértő szerint:

1) a hazai tulajdonú bankok tőkehelyzete nemzetközi összehasonlításban különösen stabil, a külföldi tulajdonú bankok esetében pedig a nemzetközi háttér nyújt megfelelő védelmet;

2) a devizahitelesek egy részének nyújtott árfolyam-védelem a további frankerősödés esetén kritikus helyzetbe kerülő háztarások számára valós segítséget jelenthet.
 
„A gazdasági növekedés szempontjából mindenképpen kedvezőtlen lenne a frank további jelentős erősödése, ami elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásait csapolhatja meg. Egyrészt a törlesztő részletek emelkedése csökkenti a szabadon elkölthető jövedelmet, másrészről tovább erősödhet a válság óta megfigyelhető óvatossági motívum (előtörlesztések). A hitelpiacon elsősorban a kereslethiány fékezheti a hitelezési aktivitást, a bankok hitelezési hajlandósága legfeljebb másodsorban jelenthet korlátot” – véli Forián-Szabó Gergely.

Amellett, hogy a paritás egy igen pesszimista forgatókönyv, némileg megnyugtató lehet, hogy Barta György szerint akkorra már valószínűleg „a svájci jegybank is aktivizálná magát és beavatkozna a piacon frankgyengítéssel”.  Ha paritás alakulna ki az euró/frankban, az már nem csak a frank/forintot, hanem az euró/forintot is érezhetően feljebb tolná a növekvő pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, tehát a frank-forint árfolyamot kétszeresen is megdobná – tette hozzá.

Óriási kockázatok

Egy neve elhallgatását kérő közgazdász úgy látja, ha paritásra került az euró a frankkal szemben, akkor már nem lineárisan növekednének a nem teljesítő hitelek az árfolyamváltozás következtében. Drámai növekedést tapasztalhatnánk, ugyanis 40 százalékkal változna az árfolyam a tavalyi átlaghoz képest. A banki mérlegeket igen negatívan érintené, és a 280-as euró/forint prognózis (illetve ebben az esetben frank/forint is) egy pozitív forgatókönyv. A külföldi befektetők is aggódnának a növekedés visszaesése, illetve a banki szükséges feltőkésítések miatt, amely fiskális kockázatot is jelentene.