Világgazdaság Online

A 2010 második negyedéves bruttó hazai termék részletes adatait közölte ma a KSH. A GDP 1 százalékkal nőtt nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 0,8 százalékos a növekedés mértéke ugyanezen időszakhoz viszonyítva. Szezonálisan kiigazítva a GDP stagnált az előző negyedévhez képest.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény csökkenése 2010 első negyedévében megállt. A második negyedévben az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 1 százalékkal nőtt a GDP, a 2008. év átlagához viszonyítva ugyanakkor 6 százalékos elmaradás mutatkozik. A II. negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye – olvasható a KSH jelentésében.

Az ipar teljesítménye a 2009-es alacsony bázishoz képest növekedni tudott. 2009 második negyedévében 79,5 százalékot mutatott az ipar teljesítménye az előző évhez képest. Ehhez képest 2010 második negyedévében 110,4 százalékra nőtt a szektor teljesítménye. Az építőipar visszaesett: 85,9 százalékra az előző év második negyedévéhez képest.

A szolgáltatások 2009 ugyanezen időszakában 97,2 százalékot mutattak 2008-hoz viszonyítva. Ebben az évben némileg visszaesett, 99,8 százalékra 2009-hez képest. A szolgáltatásokon belül a közigazgatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás 99,3 százalékra. „Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta” – írja a KSH.

A GDP növekedéséhez hozzájárult az ipar teljesítménye, míg ezen szektor növekedése nélkül a GDP csökkenésével számolhatnánk. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,3 százalékkal csökkent 2010. második negyedévében, 2,8 százalékponttal „járulva hozzá” a GDP csökkenéséhez.

A háztartások fogyasztási kiadásai 2009-ben egész évben csökkenést mutattak. A 2008-as időszakhoz képest a második negyedévtől rendre: 93,4, 90,2 és 93,5 százalékon állt a volumenindex. 2010-ben tovább mérséklődött a fogyasztási kiadás az előző évhez képest. Az első negyedévben 95,3 százalékra a másodikban 95,1 százalékra csökkent a volumenindex.

A végső fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás is csökkenést mutat, előbbi 96,8 százalékra, utóbbi 96,3 százalékra esett. A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél kisebb mértékben, 3,7 százalékkal esett vissza, ezzel 0,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását – olvasható a KSH jelentésében.

Az export szárnyalása mentette meg a bruttó hazai terméket a csökkenéstől, negyedéves alapon számolva mindenképp. A bázis 86,1 százalék volt, melyről 116,1 százalékra nőtt az export volumenindexe. Az import tekintetében még alacsonyabb bázisról indultunk: a 2009-es második negyedévében mért 77,4 százalékról emelkedett 115,4 százalékra.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 534 milliárd forint aktívum keletkezett, továbbra is romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene az előző negyedévhez hasonlóan kétszámjegyű ütemben, 16,1 százalékkal illetve 15,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez – olvasható ki a jelentésből.

Szezonálisan kiigazítva, és naptárhatástól megtisztítva az előző negyedévhez képest stagnálást mértek. Az egyetlen erősödő ágazat az ipar (mely az export dinamikájának köszönhetően erősödik), 2,9 százalékot növekedett, a mezőgazdaság 7,5 százalékot zuhant, az építőipar is tovább folytatta bukdácsolását: a visszaesés mértéke 4,3 százalék. A szolgáltatások 0,2 százalékos mérséklődést mutatnak összességében.

A háztartások fogyasztói kiadásai tovább mérséklődtek, a visszaesés mértéke 1,4 százalék. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,3 százalékkal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás 0,8 százalékkal csökkent. Az export 3,3 százalékos, míg az import 1,7 százalékos emelkedést mutatott.

Az adatsorokból látszik, hogy a külső fellendülés (kiváltképp a német gazdaság) növekedésének esetleges mérséklődése a magyar gazdaságot recesszióba taszítja, minden más tényező változatlansága mellett. A magyar növekedés elmarad az EU átlagtól: Az Európai Uniós bruttó hazai terméke ebben az időszakban 1 százalékos bővülést jelez.