GDP-esés: túl vagyunk a mélyponton

Az idei harmadik negyedévben az előzetesen közöltnél 0,1 százalékponttal kisebb mértékben, 7,1 százalékkal csökkent a magyar GDP (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Megállt tehát a 2008 vége óta tartó folyamatos romlás, de csak minimálisan kedvezőbb az adat az idei második negyedévben látott másfél évtizedes negatív csúcsnál. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest változatlanul 1,8 százalékkal csökkent, definíció szerint tehát már hatodik negyedéve tart a recesszió.

Némileg meglepő módon alakult a GDP termelési összetétele, az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke ugyanis a szolgáltatásokénál lényegesen jobban, 15,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 17,0 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 15,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 15,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékos mérséklődést mutat.

A szolgáltatások ezzel szemben mindössze 2,6 százalékkal estek vissza, de itt is hatalmas különbségek adódtak. A legnagyobb mértékben, bő 11 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szűkült éves alapon. Jelentős meglepetés azonban, hogy a pénzügyi és ingatlan szektor már pozitív teljesítményt tudott felmutatni (1,2 százalékos emelkedést) a válság kitörése előtti, tehát a tavalyi harmadik negyedévi szinthez képest is. Továbbra is csak enyhe, 1,1 százalékos az esés a közösségi szolgáltatások terén.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 8,8 százalékkal csökkent 2009. III. negyedévében, miután a háztartások fogyasztási kiadása minden korábbinál jelentősebb mértékben, 9,8 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésének megfelelően. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékos csökkenést mutatott. A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal esett vissza. A korábbi negyedévekkel szemben a készletek állománya újra bővült, alapvetően a mezőgazdasági és a kereskedelmi készletek emelkedése miatt. A belföldi felhasználás így összességében 13,3 százalékkal esett vissza.

Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben a nettó export, azaz a külkereskedelmi mérleg javulása vitte a gazdaságot, de ez csak látszólagos, elsősorban a nagy fogyasztási és beruházási keresletcsökkenés miatt alakult így. A gazdaság külkereskedelmi forgalma ugyanakkor már lassuló ütemben csökkent, folytatódott az import (14,6 százalék) exportnál (6,9 százalék) gyorsabb csökkenése.

Az Eurostat szerint az Európai Unió gazdasága 2009 harmadik negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 4,3 százalékkal esett vissza. 2006 második fele óta egyszer sem tudta elérni a magyar gazdaság az európai növekedési átlagot. A rendelkezésre álló adatok alapján 16 tagállamban a hazainál kisebb, míg Észtországban, Litvániában és Szlovéniában nagyobb csökkenést regisztráltak a július-szeptemberi időszakban.