GDP: Megindult a magyar szekér

A gazdaság növekedési üteme Magyarországon 1,6 százalékos a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A GDP növekedési üteme kiigazítás nélkül, és naptárhatástól megtisztítva is egyaránt 1,6 százalékos növekedést mutat. Az előző negyedévhez képest a harmadik negyedben 0,8 százalékkal bővült a gazdaság.

A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi gyorsjelentése arról számolt be, hogy a Bruttó Hazai Termék 2010 második negyedévében stagnált, az előző negyedhez képest, melyet szeptemberi részletes adatsorában megerősített. A KSH előző adathoz képest az első negyedévben 0,6 százalékos negyedéves bővülést 1 százalékra, a második negyedévest stagnálásról 0,4 százalékos bővülésre módosította.

Ebből adódóan, a szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított növekedési ütemet az első két negyedévre vonatkozóan felfelé korrigálta a KSH, a csökkenés mértéke így nem volt olyan magas: 99,4 százalékról 99,7 százalékra az előző év első két negyedévének viszonylatában.

A kiigazítás nélküli nyers adatok alapján 1,6 százalékos növekedés történt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, az első három negyedévben összesen 0,9 százalékos bővülésnél járunk. A naptárhatás kiszűrésével az adatok megegyeznek.

Kedvező meglepetés a GDP-adat – mondta Barta György, a CIB Bank elemzője. „A növekedés magasabb a várakozásoknál, a szezonálisan kiigazított naptárhatástól megtisztított növekedés meghaladta a 2 százalékot” – emelte ki a közgazdász.

A magánfogyasztás növekedésnek tudott indulni, de az ipar és az export a húzóerő – mondta Barta György a Világgazdaság Online-nak. Ezen szektorok az év megelőző időszakában ellensúlyozták a többi komponens zsugorodását.

A beruházások tekintetében bizonytalanságot lát az elemző, de a „mínuszok elkezdhettek csökkenni” – tette hozzá.

A nettó export növekedése várhatóan alábbhagy, a főbb partnerek kedvezőtlenebb gazdasági ciklusba kerülnek, így az export hozzájárulása kisebb lesz a növekedéshez – mondta Barta. Magyarország nagymértékben támaszkodik a külpiacra, így sérülékeny. A kedvezőtlenebb külgazdasági helyzet következtében ez a sérülékenység megmutatkozik – magyarázta a CIB szakértője.

„Az ipar a zászlóshajója a gazdaságnak, azonban az építőipar gyengélkedik, és a mezőgazdaság is rossz helyzetben van” – mondta Barta György. Az éves GDP növekedési ütemet a CIB szakértője 1 százalékra várja.

A belső fogyasztás, és ezen belül a magánfogyasztás magára talál, és nagyobb szerepet kaphat. Az adócsökkentésnek pozitív hatása van, de a válságadókat a cégek átháríthatják, ami a hatást ellensúlyozhatja – érvelt az elemző.

A CIB közgazdásza előzetesen azt várja, hogy a növekedési ütemnek lassulnia kell a negyedik negyedre, negyedéves alapon ez indokolt. A felvevőpiac növekedése gyengébb lesz – emelte ki.

Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva a harmadik negyedévben, az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal bővült a hazai gazdaság, Meg kell jegyezni, 2009-ben e viszonyítás szerint élte egyik legnagyobb zsugorodását a hazai gazdaság.

Ezzel a számmal az idei GDP növekedés elérheti az 1 százalékot, szemben a mi 0,75 százalékos várakozásunkkal. A jövő évi költségvetésbe beépített 2 százaléknyi keresletösztönzés szintén arra utal, hogy a mi jövő évi 2,7 százalékos várakozásunknál nagyobb is lehet a növekedés.

A Monetáris Tanács ezt a növekedést a további monetáris lazítás elleni érvként láthatja, így a következő hónapokban nagyon kis esélyét látjuk,

hogy csökkentsék az irányadó kamatlábat.

Ezzel a számmal az idei GDP növekedés elérheti az 1 százalékot, szemben a mi 0,75 százalékos várakozásunkkal. A jövő évi költségvetésbe beépített 2 százaléknyi keresletösztönzés szintén arra utal, hogy a mi jövő évi 2,7 százalékos várakozásunknál nagyobb is lehet a növekedés.

A Monetáris Tanács ezt a növekedést a további monetáris lazítás elleni érvként láthatja, így a következő hónapokban nagyon kis esélyét látjuk,

hogy csökkentsék az irányadó kamatlábat. -->