Az európai konjunktúra a kezdődő kilábalás jeleit mutatja – jelenti a GKI. A gazdaságkutató szerint a 3 százalékos növekedési előrejelzés túlzónak tűnik: a GKI 2,5 százalékos növekedést vár 2011-re.
A költségvetési fegyelem iránti elköteleződés: a 2010-es 3,8 majd a 2011-es 3 százalékos GDP-arányos deficit vállalása jelentős fordulat a gazdaságpolitikában. Ám a piacok ezt várták – teszi hozzá az elemzés. A gazdaságpolitikai iránti bizalom csak fokozatosan állhat helyre, a bizalmatlanságnak több oka van.
Az adócsökkentés eddigi lépései a kisadók esetében gesztusjellegűek, egyes esetekben - például a pálinkafőzésnél - versenytorzítóak. A társasági adó - kkv-kra hivatkozó, de nyilvánvalóan a nagyoknak előnyös - csökkentése nem ösztönöz befektetésre és fejlesztésre. A bankok külön adóztatása túlzott, likviditásuk és hitelezési képességük szűkítését, esetenként tőkevesztést okoz, ami nemcsak a cégek és a lakosság hitelfelvételét, de a lejáró állampapírok megújítását is megnehezítheti. Az egykulcsos, családi jellegű szjá-t várhatóan időben elhúzódva és sokféle fékkel kiegészülve vezetik be.
Az új kormány megalakulása óta meggyengült forint jelentősen rontotta a hitelfelvevők helyzetét. Eközben a devizahiteleseken való segítés érdekében az elmúlt hónapokban többféle ötlet is napvilágot látott. Ezek azonban csökkentik az adósok fizetési hajlandóságát, teljességgel hiányoznak hozzájuk a források. Csak olyan megoldás látszik megvalósíthatónak, amely kizárólag szélsőséges esetekben segít, s a hitelfelvevő és a bank is veszít az állami segítség igénybevételén.
A GKI azt feltételezi, hogy a kormány lényegében teljesíteni fogja a 2011. évi 3 százalék alatti hiánycélt. A gyakorlatban kétféle karakterű költségvetési politika képzelhető el. Az első esetben a kormány mély strukturális reformokba és ezek egy része révén kiadáscsökkentésbe kezd; mindenekelőtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Egy ilyen program tartósan megalapozhatja az adócsökkentést (beleértve a pénzintézeti különadó későbbi kivezetését is), s esetleg teret nyithat némi monetáris lazításhoz. A második esetben a kormány tartózkodik a megtakarítással is járó reformoktól. Egy ilyen megoldás kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor jóval hátrányosabb az adócsökkentés, a hosszabb távú fejlődés szempontjából.
Jövőre az államháztartási hiány kb. 1 százalékpontos javulásának fedezetét a GDP várhatóan 2,5 százalékos növekedése önmagában megteremti, de komoly adócsökkentés esetén a 3 százalék alatti deficitcél elérése jelentős kihívás. Az ország piaci forrásból, illetve tartalékok terhére való finanszírozása 2011-ben megoldható, de drágább és kockázatosabb, mint az IMF védőernyője esetén, hacsak nem sikerül a bizalmat más módszerekkel - valódi strukturális reformok elindításával, ERM-2 rendszerbe való belépéssel, hiteles 2014. évi euró-csatlakozási program elfogadásával - jelentősen növelni.
Az államadósság 2011-ben az idei 80 százalék körüli értékről 76-77 százalékra mérséklődhet. Ez kedvezőbb lesz az EU átlagánál, mely ráadásul 2011-ben még növekvő. A folyó fizetési és tőkemérlegben a fejlesztési célú európai uniós források emelkedése következtében a 2010. évihez hasonló, 2,6 milliárd euró többlet várható - olvasható a GKI elemzésében.
A 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A pénzügyi, finanszírozási feltételek romlanak. A növekedés a 2010. évi 1 százalék után továbbra is szerény ütemű, export- és beruházás-orientált lesz. Az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul.
Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az idei 8,5 százaléknál valamivel lassúbb, 7 százalékos növekedésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó, a belföldi értékesítés inkább csak a II. félévben, s főleg az export beszállítói láncokban nőhet. Átlagos időjárás esetén a mezőgazdaság az idei visszaeséshez hasonló mértékben tudja növelni kibocsátását. Az építőipari termelés sokévi csökkenés után 4 százalék körüli ütemben növekszik. Az ingatlanszektor stagnál. A 2009. évi 30 ezer felettii és 2010. évi 20 ezer után 2011-ben 22-24 ezer lakás épül. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3 százalékos csökkenés után 1 százalék körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A hírközlési tevékenységet végző cégek egy főre jutó átlagos árbevétele 2011 végéig nem nő.
2011-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítő hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbővülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (főleg a Mercedes, de az Audi és a GM Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bővülése 10 százalékra gyorsulhat, s összességében 4 százalékos beruházás élénkülés várható (az idei 3 százalékos visszaesés után).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.