Görögország: itt a vége?

Kézzelfogható közelségbe került mostanra a görögök kisodródása, de akár a kilépése az euróövezetből, miután Alekszisz Ciprasz kormányfő bejelentette: július 5-én népszavazással kívánja megerősíttetni a hitelezőkkel kötendő új megállapodást. A politikus azonban itt nem állt meg: a javaslat parlamenti vitájában tartott, tüzelő hangú felszólalásában arról is beszélt, hogy el kell utasítani az ultimátumot, amelynél a görög nép jobbat érdemel. Az elutasítás véget vethet az Európa-szerte megszokottá vált zsarolásnak és kényszernek – fogalmazott a politikus.

Az elutasítás azonban véget vethet a görögök euróövezeti tagságának is: az euróövezeti pénzügyminiszterek sokadik „utolsó sorsdöntő” ülésére tegnap délután már a javaslatot ismerve érkeztek a résztvevők, köztük Jeroen Dijsselbloem, a testület holland elnöke, aki erélyes hangon utasította el az athéni kormány zsarolását. A politikus jelezte: a görögök a hitelezők utolsó, a hitelprogram öt hónapos meghosszabbítására vonatkozó javaslatát nem fogadták el. Ezt Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter részben azzal indokolta, hogy nem volt egyetértés az adóreformokat illetően (a társasági adó emelését tartalmazó tervek a hitelezők szerint tovább csökkentenék a helyi cégek versenyképességét, az áfa esetében viszont radikálisabb emelést vártak), illetve a görögök nem láttak garanciát arra, hogy a hitelprogram november végéig tartó kitolása garantálná a stabilitást.

Az ülés végül Janisz Varufakisz nélkül fejeződött be, és egy drámai hangú, egyben az uniós logika alapján igen szokatlan nyilatkozattal. A szokatlanság alapja az, hogy a tanács a tagállamokat tömöríti, szombaton azonban éppen az érintett tag nélkül tárgyaltak. A nyilatkozatban a 18 pénzügyminiszter emlékeztetett: a valutaunió jóval szilárdabb és hitelesebb intézmény, mint volt a görög válság kitörése idején, és a legfontosabb ennek a hitelességnek a megőrzése. Arra is figyelmeztettek azonban, hogy a hitelprogram lejárta – ez a jelenlegi állás szerint kedd éjfél – egy újabb megállapodás híján intézkedéseket tesz szükségessé a görög hatóságok részéről, az [uniós] intézmények technikai segítségével, hogy megőrizzék a görög pénzügyi rendszer stabilitását.

A virágnyelven megfogalmazott szöveg arra utal, hogy nagyon rövid időn belül tőkekorlátozás válhat szükségessé Görögországban. A görögök ugyanis, tartva az euróövezeti távozástól, az elmúlt hónapokban több tízmilliárd eurónyi betétet vettek ki a helyi bankokból. Az elmúlt héten már napi szinten 1-2 milliárdos kivonás pánikszerűvé vált szombatra, miután Ciprasz az éjszakába nyúló kormányülés után, helyi idő szerint hajnali egykor bejelentette a referendum tervét. A bankok előtt kígyózó sorokban várják az emberek, hogy hozzájussanak a pénzükhöz. Ha emiatt a pénzintézetek fizetésképtelenné válnak, az tőkekorlátozáshoz vezethet, annál is inkább, mivel a hitelprogram lejárta, vagyis kedd után hivatalosan az Európai Központi Bank sem segítheti ki őket – a görög jegybank is csak akkor, ha maga kezd el pénzt nyomtatni, ami a valutaunióban nem lehetséges.

A következő lépéseket csak találgatni lehet: elképzelhető, hogy valóban bezárnak a bankok. Ennek nyomán Görögország kisodródhat az euróövezetből, a görög deviza újbóli bevezetése pedig jelentős árfolyamvesztéssel párosulhat. Ha Athén kedden nem utalja át az IMF felé az esedékes, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet, az technikai értelemben államcsődöt jelent, ami magával vonhatja a hitel euróövezeti tagok által összedobott részének lezárását is – ebben az esetben a 18 ország aligha szerzi vissza a görögöknek felajánlott, csaknem 200 milliárdos kölcsön rájuk eső részét. A görög jegybank nemrég már arra figyelmeztetett: a valutaunióból való így, vagy úgy történő kilépés egyenes út lenne az Európai Unióból való távozás felé is, ami politikai káoszt idézhet elő.

A következő napok nagy kérdése így az lesz: a több hónapja tartó, időhúzással tarkított alkudozás után ki enged előbb a másiknak, a csőd szélén táncoló görögök vagy hitelezőik. Ezek azonban mind találgatások: a Grexit piaci hatása felmérhetetlen – jogi kereteit pedig nem is fektették le az EU-ban. Donald Tusk, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke mindenesetre szombaton arról posztolt a Twitterre, hogy a görögöknek helye van az euróövezetben.