Gyenge lábakon a bővülés

Folytatódott a beruházások volumenének szűkülése az idei első fél évben. Az előző évihez képest 5,5 százalékos zsugorodást mért a Központi Statisztikai Hivatal, ezen belül a második negyed 4,9-es visszaesést produkált. A válság kitörése óta csak egyszer, egy évvel ezelőtt volt a negyedéves mutató 5 százaléknál kisebb mínuszban, az előző negyedévinél 1,5 százalékponttal lett kedvezőbb a friss statisztika, a várakozásokhoz képest azonban kiábrándító. A vállalati szféra szinte azonnal visszavette az invesztálási ütemét a válság kitörésekor, és a készletek leépítésével vészelte át az elmúlt esztendőt, ebben a bankok hitelezési aktivitásában bekövetkezett zuhanás is jelentős szerepet játszott. Most viszont sok helyen még mindig nem indították be a beruházásokat, a korábbi időszakról áthúzódó, elhalasztott projektek jelentették a bővítést.

Hiába fut fel évek óta az EU-s források volumene, ez sem tudja felpörgetni a gazdaságot. Az építési beruházásoké éves alapon 7,3 százalékkal szűkült, a gépberuházásoké viszont csak 1,3-del. Az ágazatok között is nagy volt a szóródás: az oktatásban például 68 százalékos bővülés volt az intézetfelújítások nyomán, a mezőgazdaságban viszont 23 százalék feletti zsugorodás következett be éves alapon. A meghatározó súlyú szállítási ágazatban is két számjegyű volt a zuhanás, míg a feldolgozóipar 4,7 százalékos bővülést tudott felmutatni.

A gépberuházásokban egy-két feldolgozóipari tétel játszott szerepet, például az építés alatt álló kecskeméti Mercedes-üzem, általános fellendülésről azonban itt sem beszélhetünk – értenek egyet elemzők. A lakásépítéseknél pedig még rosszabb a helyzet, ott ugyanis nagyjából mostanra futottak ki a még a válság előtt megkezdett projektek, fellendülés itt sincs kilátásban. A gazdasági szereplők óvatosak, egyelőre kivárnak, legalábbis a beruházási adatokból ezt olvassa ki Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője, aki inkább a pesszimisták közé sorolja magát. Ez évre nem tartja valószínűnek, hogy pluszba mehet az éves mutató, jövőre is csak 2 százalék körüli emelkedést valószínűsít. Ezzel összhangban a GDP-növekedést is csak 2,5 százalék körülire várja. A jegybank friss prognózisában viszont már ez évre egyszázalékos állóeszköz-felhalmozással számolt, ez 2011-re 2,8 százalékosra gyorsulhat.

A bázishatás miatt valamivel optimistább Samu János, aki rámutatott: a tavalyi második félévi 8–11 százalék közötti zuhanást követően pozitív adatokra számít. Ez alapján a Concorde Értékpapír elemzője úgy vélekedik, ha éves átlagban nem is lesz bővülés, az első félévinél mindenképpen kisebb lesz a visszaesés, jövőre viszont stagnálást valószínűsít.

Megoszlanak viszont a vélemények az új kormány által bevezetett pénzintézeti adó hatásaival kapcsolatban. A banki szakértő szerint ez még lejjebb viszi majd a beruházások szintjét, hiszen a kis- és középvállalkozások romló likviditási helyzetben vannak, megnőttek a válság során a vevői kinnlevőségeik, így hitelre szorul, aki bővítene. Ezzel szemben tompítottabb hatást valószínűsít Samu János közvetlenül a bankadó miatt, ugyanis a hitelintézetek eleve szűkíteni kénytelenek kínálatukat a céltartalékaik növelése érdekében. A rossz adósok utáni veszteségleírásokat ugyanis fokozatosan át kell vezetniük a könyveikben, kérdés, hogy a külföldi anyabankoktól számíthatnak-e a hazai intézmények pótlólagos tőkére. A beruházási döntésekben azonban ez kisebb szerepet játszhat – vélekedik a szakember.