Álom maradhat az alacsonyabb alapkamat

Növekedett a cukor (29,6 százalék), a liszt (10,5 százalék), a péksütemények (4,5 százalék), a kenyér (3,6 százalék) és az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,6 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a sertéshús (2,1 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékű volt az áremelkedés a ruházkodási cikkek körében is (2,0 százalék), az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5 százalékkal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4,0 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az egyéb cikkek ára is (1,3 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 3,4 százalékkal drágultak. A szolgáltatások körében átlag alatti, 0,6 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai nem változtak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

12 hónap alatt, 2010. márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (67,3 százalék), a liszt (59,0 százalék), az étolaj (24,0 százalék), az idényáras élelmiszerek (20,2 százalék), a sajt (10,9 százalék) és a tej (10,8 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a tojás (7,4 százalék) és a sertészsiradék (5,1 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,2 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalékkal, a távfűtésé 10,0 százalékkal nőtt.

Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlag alatti, 2,1 százalékos árnövekedésén belül a csatornadíj 9,7, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 0,8 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk, 0,5 százalékkal a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az EU 27 tagországában 2011. februárban a fogyasztói árak az előzetes harmonizált adatok szerint átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. februárban. A legkisebb áremelkedést Írországban (0,9 százalék) és Svédországban (1,2 százalék), a legnagyobbat Romániában (7,6 százalék) és Észtországban (5,5 százalék) mérték.

Szakértői vélemény

„A keddi inflációs adat legfontosabb üzenete az volt, hogy az elsőszámú kockázati tényezők – a nyersanyag- és nyers élelmiszer-áremelkedés tovagyűrűző hatásai – egyáltalán nem tűntek el a radar képernyőről. Sőt, ez utóbbi – 2008 augusztusa óta nem látott növekedést produkálva –, márciusban 4,2%-ról 4,5%-os szintre tolta az inflációt. Ez pedig közel sem elhanyagolható mértékű árnövekedés” – írta elemzésében Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

„Ennél azonban még aggasztóbb, hogy az eddig csak felfelé araszolgató maginfláció is durván kilőtt és 1,9%-ről 2,5%-ra száguldott. Ez utóbbi adat azért érdemel külön figyelmet, mivel azt mutatja, hogy a nyersanyag- és nyers élelmiszerár hatások kiszűrése után milyen mértékű árszínvonal-emelkedést lehetett tapasztalni” – vélekedett a közgazdász.

Másképp megfogalmazva, a maginfláció pontosabb képet ad arról, hogy egy ideiglenesnek indult ársokk mennyire kezd tartósan beépülni az árképzésbe, azaz milyen mértékben gyűrűzik be a termelési lánc későbbi fázisaiba, végeredményben pedig az árakba – magyarázta a szakértő. „Az MNB előrejelzése szerint a maginfláció a 2-2,5 százalékos sávban mozoghat a következő 1,5-2 évben. A márciusi adat azonban hirtelen ezen sáv aljáról egyenes a sáv tetejére ugrott, ami egy igen negatív meglepetésként értékelhető” – tette hozzá.

„Ennek a legfontosabb mozgatórugója pedig az volt, hogy a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése továbbra is töretlenül kaptatott felfelé (annak ellenére, hogy a nyers élelmiszerek árindexe az elmúlt hónapokban már stabilizálódni látszott)” – világított rá Orosz Dániel.

Mint ismeretes, a jegybank többek közt éppen ezt a tovagyűrűző hatást kívánta a november-januári kamatemelésekkel megakadályozni – emlékeztetett. „Mindezek ellenére, a tartósabb inflációs folyamatokat tükröző mutató – a maginfláció – más fontos kategóriái, mint például a mélypont közelében lévő piaci szolgáltatások inflációja, ami lanyha belső fogyasztást mutatja, vagy az ipari termékek áralakulása egyelőre nyomokban sem indikál begyűrűző hatásokat” – emelte ki.

„Továbbá, a magas munkanélküliség, amely lehetővé teszi, hogy a bérek viszonylag nyomott szinteken maradjanak, jelentősen hűti a fentiekben részletezett ársokkokat” – tette hozzá.

Összefoglalva, nagyon fontos leszögezni, hogy egyelőre csak a feldolgozott élelmiszerárakban látszódik érdemi tovagyűrűzés, ami már a tartósabb inflációs folyamatokat tükröző mutatót is fűti. Ez azonban épp elég lehet ahhoz, hogy egy pesszimista forgatókönyv esetén folytatni kelljen a kamatemelést és rövidtávon parkolópályán maradjon bármilyen monetáris lazításra vonatkozó javaslat – húzta alá Orosz Dániel.