Hasít az ipar: Mi hajtja a növekedést?

Márciusban az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 2,6 százalékkal bővült. Az ipari termelés volumene 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt márciusi adathoz képest a második becslés adata nem változott.)

Az ipari export márciusban 14 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének felét képviselő két alág közül a 36 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele 19 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 9,8 százalékkal meghaladták a 2014. márciusit. Az ipar hazai eladásai több mint 11 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar belföldi értékesítése 13 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 12 százalékkal bővült márciusban, a csekély súlyú bányászaté 6,5 százalékkal csökkent 2014. márciushoz viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,8 százalékkal emelkedett. 2015 márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kettőben (gyógyszergyártás, illetve textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása) csökkent a termelés, a többi alágban 1,5 és 25 százalék közötti volumennövekedést mértünk az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 19 százalékkal nőtt, az alkatrészeket előállító szakágazatokban a növekedés üteme még ennél is magasabb volt. A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11 százalékkal meghaladta egy évvel korábbit. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása kismértékben, 0,5 százalékkal, a nagyobbik, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 32 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12 százalékkal emelkedett. Az alág 11 alágazatából csak egyben mértünk visszaesést, a többiben 1,0 és 27 százalék közötti volumenbővülés volt. A legnagyobb (az alág termelésének 26 százalékát kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17 százalékkal emelkedett. Jelentősen, 14 százalékkal nőtt még a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása következtében.

A kisebb súlyú gyógyszergyártás 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban az exportkereslet visszaesése miatt. 2015 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,9 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 14, az új exportrendelések 0,4 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány volumene 14 százalékkal meghaladta a 2014. márciusit.

Az első negyedévben az ipari termelés 8,0 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások 11, a hazaiak 7,0 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,8 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be - írta a KSH.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Alföldön (18 százalék) volt, a többi régióban 2,0 és 12 százalék között emelkedett az ipari termelés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a további bővülést tekintve derűlátásra adnak okot a kedvező hazai és német bizalmi indikátorok. Várhatóan az ipari kibocsátást tovább fogja emelni, hogy a Suzuki március elején kezdte el gyártani új, magasabb kategóriájú modelljét, illetve az Audi három műszakra való átállása, továbbá a beszerzési költségek csökkenése az alacsony olajáraknak köszönhetően.