Hazai kiskereskedelem - Most már a stagnálás is jól jönne
Az első négy hónap átlagában 0,5 százalékkal szűkültek az eladások, és szakértők nem is várnak érdemi fordulatot a második fél év előtt. Ekkor kapják meg az érintettek a magán-nyugdíjpénztári reálhozamokat, ez átmeneti lökést adhat a piacnak.
A forgalomnövekedés ellen szól ugyanakkor a rekorderősségű svájci frank, amely a devizahitelesek elkölthető jövedelmére van negatív hatással. A lakossági felmérések is fokozódó peszszimizmusra utalnak, már több mint egyéves mélyponton áll a bizalom. A várt fordulatot tehát nagyfokú bizonytalanság övezi, ez pedig inkább a megtakarítási kedvet növeli, mintsem a fogyasztásit. Kifejezetten kedvező jelenség a Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárja szerint, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek esetében évek óta nem látott ütemű bővülés volt tapasztalható.
A tárca valószínűleg abból kiindulva helyesli a jelenséget, hogy ebben a termékkörben viszonylag alacsony az importcikkek aránya. Másrészt azonban a fogyasztók fokozott óvatosságára utal, hogy a könynyebben elhalasztható vásárlásokat elodázzák. Látható, hogy a kiskereskedelmi szektor rendkívül nehezen tud talpra állni az utóbbi évek drasztikus visszaeséséből, ez képet ad mind a lakosság pénzügyi helyzetéről, mind a preferenciáik alakulásáról – összegzik a folyamatot.
Az év első négy hónapjában az illatszer, illetve a könyv-, újság- és papíráru-eladások növekedtek a legjobban. A bútorüzletek azonban nagyon gyenge évkezdettel szembesültek, és az építkezések szinte teljes hiánya miatt az építési anyagokért sem tolongtak a vásárlók, ugyanakkor áprilisra enyhült a ruházati cikkek forgalomcsökkenése. Az alacsony fogyasztási kedv és a drága üzemanyagok a töltőállomások forgalmát is megtépázták, 2,5 százalékkal esett a forgalmuk márciushoz képest.
Az autóeladások sem mozdultak el a holtpontról, az első négy hónapban átlagosan 3,4 százalékos visszaesést mutattak az előző évhez képest. Mindebből az rajzolódik ki, hogy a háztartások még mindig válságüzemmódban vannak, ami nem is meglepő. A munkaerőpiacon ugyanis jelenleg is majdnem annyian keresnek munkát, mint a mélypontnak számító 2010. évben, és a válság előttihez képest sokkal többen tartanak a munkahelyük elvesztésétől.
