Paul Krugman az Írország körüli leminősítési hullám miatt írta meg posztját, s kifejti: együtt érez az írekkel.
A Standard&Poor’s negatívabban sorolja be az országokat, mint indokolt lenne – olvasható ki Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász szavaiból.
A hitelminősítő hajlamos arra, hogy a magánkézben lévő vállalatoknak jobb minősítést ad, az országok besorolását pedig igen gyenge szinten tartja, elég gyenge bizonyítékokkal – figyelmeztet Krugman.
Mint ismeretes, az S&P besorolásában a magyar adósság egy szinttel tartózkodik a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” kategória felett. A hitelminősítő jelenleg felülvizsgálja a magyar adósság (BBB-) besorolását, az IMF-tárgyalások megszakadása után kilátásba helyezte annak lerontását, így hazánk „bukott angyallá” válhat.
A leminősítés meglepő lehet: a Moody’s is felülvizsgálja a besorolást, de ahhoz, hogy Magyarország bóvliba kerüljön, három szintet kellene rontania a besoroláson a hitelminősítőnek. (Jelenleg Baa1-es besorolásban tartja az adósságot, mely az S&P és a Fitch BBB+ minősítésének felelne meg.)
A Fitch is magasabb szinten (BBB) tartja a magyar adósságot, így két szinttel kellene lerontania a hitelminősítőnek hazánk adósságának besorolását ahhoz, hogy a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerüljünk.
A Crédit Suisse elemzői kommentárja szerint Magyarország vélhetően elkerüli a leminősítést a Standard & Poor’s-nál. A svájci pénzintézet egyben semlegesről felülsúlyozottá minősítette át a magyar államadósságot.
Paul Fage, a Crédit Suisse elemzője a Bloomberg által idézett kommentárban leszögezte: ha a kormányzat tartja majd az ígért, 2011-es, 3 százalék alatti hiánycélt, akkor Magyarországot vélhetően nem minősíti le a Standard & Poor’s.
A Standard&Poor’s akkor helyezte kilátásba a magyar adósság bóvliba vágását, amikor megszakadtak a tárgyalások Magyarország és az IMF között. A hitelminősítő úgy vélekedett, újra kell értékelnie a magyar besorolást az IMF védőhálója nélkül.
A delegáció júliusi kivonulásának időszaka után súlyosbította a helyzetet, hogy Matolcsy György , a nemzetgazdasági tárca vezetője kijelentette: nem fogunk megszakadni, hogy 2,8 százalék legyen a hiány jövőre.
A magyar gazdaság stabilitásának megítélése akkor kezdett helyreállni, amikor a kormány bejelentette, hogy 2011-re mégis leszorítják a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá.
Matolcsy szeptemberben bejelentette, hogy 3 százalék alatti lesz a költségvetési deficit, melyet Orbán Viktor a parlamentben megerősített.
A kormány kommunikációjában bekövetkezett fordulat segített, hogy az államkötvények hozamai ne emelkedjenek tovább, a forint árfolyama némileg stabilizálódjon és a CDS felár csökkenjen. Igazi fordulatot a magyar fundamentumok megítélésében a 2011-es költségvetés adhat, melyet az önkormányzati választásokig (október 3) bizonyára nem ismerhetünk meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.