IMF: Ne bízzunk annyira a hitelminősítésekben!

A Washingtonban javaslataiban az IMF azt üzente a kormányoknak, hogy csökkentsék a hitelminősítésekbe vetett bizalmukat. Az IMF szerint a hitelminősítő szervezetek, köztük a Standard and Poor’s, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings jelentős szerepet játszanak a piacon és jól jelzik előre, hogy egy állam mikor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének.

De a hitelképesség leminősítése destabilizáló hatásokat válthat ki, mivel a befektetők rohannak túladni vagy éppen felvásárolni az értékpapírokat a minősítések változásának függvényében. "Ez látható volt a strukturált pénzügyi termékek erőteljes leminősítését követően a pénzügyi válság idején"- hangoztatta az IMF.

A Nemzetközi Valutaalap ezért az AAP által idézett Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésében arra kéri fel a kormányokat, hogy lehetőleg ne hivatkozzanak a hitelminősítőkre a jogalkotásban. Az IMF emellett azt kéri a kormányoktól, hogy igyekezzenek rábírni a minősítőket a procedúrák javítására; az irányítás finomítására, valamint az átláthatóság növelésére.

A hitelminősítők tevékenységét először a pénzügyi válság kirobbanásakor érte kritika, miután kiderült: a legmagasabb minősítést adták olyan, bonyolult pénzügyi eszközöknek, amelyek azután tömegesen dőltek be, magukkal rántva több pénzintézetet. A minősítések hatását megsokszorozza az a tény, hogy a befektetési alapok szabályokat alkalmaznak arra nézve, hogy milyen besorolású papírokkal rendelkeznek. Leminősítés esetén azonnal szabadulni próbálnak a termékektől, amelyek így árzuhanást szenvedhetnek el.

Az IMF figyelmeztet az összeférhetetlenségi gondokra is, hiszen a jelenlegi rendszerben a pénzügyi termékek kibocsátói fizetnek a hitelminősítőknek a minősítés végrehajtásáért. Elvileg tehát előfordulhat, hogy a megrendelő – legyen az cég, vagy egy állam – megvásárolja a magasabb besorolást.

A hitelminősítők tévedéseire hívta fel a figyelmet a közelmúltban Paul Krugman, aki szerint a cégek hajlamosak jobb besorolást adni a magántulajdonban lévő eszközöknek, mint az állami termékeknek. A kérdés Magyarországot is erőteljesen érinti, hiszen az S&P felvetette, hogy bóvli kategóriába sorolja az államadósságot.