A világháború óta legmélyebb világgazdasági válság során a legnagyobb mértékben az USA-ban nőtt meg az állástalanok aránya, hiszen itt 2008-ban még 5,8 százalékos volt a mutató. Az EU-ban 7, Japánban 4 százalékos volt a válság előtti utolsó évben a munkanélküliség. Mivel a munkaerőpiac bő féléves késéssel követi a konjunktúrát, így a tavalyi harmadik negyedévben véget ért recesszió nagyjából tavaszig éreztette hatását. A teljes visszarendeződés azonban még legalább egy évig eltarthat a prognózisok szerint, már csak azért is, mert a kormányok jelentős kiadáslefaragásra kényszerülnek az idén a fenyegetően növekvő adósságállományaik miatt. Ez több helyen jelentősen érintheti a közszférában foglalkoztatottakat is.
A világgazdasági trendtől némiképp elszakadt Magyarország az utóbbi években, ezért maga a válság már az átlagosnál kisebb munkanélküliség-emelkedést okozott. Nálunk azonban már 2008-ig is emelkedő trendet mutatott az állástalanság, nem utolsósorban a jelentős állami karcsúsítás miatt. Maga a krízis 7,8 százalékról 11-re tornázta fel a magyar munkanélküliséget, ám áprilisra már újra 10,4 százalékra mérséklődött az OECD kimutatása szerint a mutató. A KSH legutóbbi adataiból még nem látszott a csökkenés, mivel a hivatal csak háromhavi átlagokat tesz közzé, és a január–márciusi statisztikához hasonlóan a február–áprilisi is 11,8 százalékos volt. Az OECD-től eltérő módszertan miatt magasabb a hazai készítésű statisztika.
A régióban Szlovákiát érintette a legerőteljesebben a munkanélküliségi krízis. Északi szomszédunknál a 14 százalékot is meghaladta az állástalanság az idei első hónapokban, ám év eleje óta nem mutatott ki további emelkedést az OECD. Csehországban is megállni látszik az emelkedő trend, ahol így a kontinens egyik legkedvezőbb, 7,7 százalékos volt az állástalansági adata. Érdekes módon Lengyelországban is megemelkedett a munkanélküliek aránya, pedig az országot elkerülte a recesszió a belső piac erősödése révén.
A teljes OECD legkedvezőbb adatát egyébként Dél-Korea jegyzi, a 3,7 százalékos áprilisi szám alig magasabb valamivel az ország 2008-as mutatójánál. Az európai kontinensen Hollandia hagyományosan a legkevésbé érintett a munkaerő-piaci gondok által: 4,1 százalékra emelkedett a válság előtt 3 százalék alatti állástalanság. A másik véglet a 20 százalékot közelítő spanyol adat; itt majdnem megduplázódott a válság során a munkanélküliség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.