Itt a várva várt bejelentés: beindítja a rakétákat az EKB

Az EKB ma döntött arról, hogy ismét beavatkozik a másodlagos államkötvény-piacokon, jelentett be ma fél 3-kor kezdődött sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a pénzpiaci feszültségek negatívan hatnak a növekedésre és az inflációra.

A beavatkozásnak köszönhetően képesek leszünk arra, hogy úrrá legyünk az államkötvény-piacokon tapasztalható rendellenességeken, fűzte hozzá. Így meg lehet akadályozni olyan forgatókönyvek valóra válását, amelyek hátrányosan befolyásolnák az árstabilitást is. "A mandátumunk szellemében cselekszünk. Az eurót nem lehet visszacsinálni" - emelte ki.       

Ami az intervenció részleteit illeti, az EKB egyrészt - a korábban kiszivárgott híreknek megfelelően - egytől hároméves lejáratú kötvényeket vásárol majd.

Másrészt a beavatkozást szigorú feltételekhez köti. "A szigorú kondíciók a terv lényeges részei" - mondta Draghi. Ezek többek között egy széleskörű gazdasági reformprogram végrehajtásának szükségességét jelentik. Tehát azoknak az országoknak, amelyek segítséget kérnek az EKB-tól, egyúttal kötelezettséget kell vállalniuk a reformokra.  

Harmadrészt Draghi világossá tette azt is, hogy az EKB nem válik szenior hitelezővé a többi állampapír-tulajdonossal szemben, magyarul nem fog előnyt élvezni egy esetleges államcsőd esetén a visszafizetésnél.

Kiderült az is, hogy - szintén a korábbi értesüléseknek megfelelően - az EKB nem fog bejelenteni kamatplafont az egyes országok esetében.              

A jegybank elnöke egyúttal közölte azt is, hogy lerontja az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését: az eurózóna összesített GDP-je 0,4 százalékkal zsugorodhat a korábban jelzett 0,1 százalék helyett.     

A Eurostat ma nyilvánosságra hozott adatai szerint az eurózóna GDP-je a második negyedévben már 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 0,5 százalékos visszaesés következett be. Ez a helyzet rosszabbodását jelzi, hiszen tavaly még 1,5 százalékkal bővült a GDP, és még az idei első negyedévben is stagnálás volt megfigyelhető.

Beszélt arról is, hogy az év során az infláció továbbra is két százalék felett marad, jövő évben viszont az alá mehet. Hozzátette: az eurózóna gazdasági növekedési kilátásai továbbra is gyengék maradnak - ezt támasztják alá egyébként az Eurostat ma közölt adatai is.    

Ami a kamatdöntést illeti, a kereskedelmi bankokra vonatkozó betéti kamat szintén maradt a július eleji szinten, nullán. A bejelentést követően az euró enyhén, 1,260-ról 1,2633-ra erősödött a dollárral szemben.

A döntést megelőzően erősen megoszlottak a vélemények arról, sor kerül-e kamatcsökkentésre. A Bloomberg által megkérdezett 58 elemző közül például 30 számított vágásra, és 28 jósolt tartást. 

Az euórövezeti alapkamat Mario Draghi elnökségének kezdete, tavaly november óta 0,75 százalékkal csökkent. Az EKB tavaly novemberben és decemberben – azaz rögtön azután, hogy Draghi átvette a stafétabotot elődjétől, Jean-Claude Trichet-től – 0,25-0,25 százalékkal lejjebb vitte a rátát, amit idén júliusban újabb csökkenés követett.

Igaz, ebben Draghi mellett a körülmények rosszabbodása is erősen közrejátszott: az euróövezeti adósságválság ugyanis mélyült, a gazdaság pedig egyre mélyebb recesszióba csúszik – ezt próbálta Draghi ellensúlyozni a kamatvágásokkal.