Itt az IMF-jelentés: Új gazdaságpolitikai kurzus kell Magyarországnak

Az IMF megállapítja, hogy a gazdaság recesszióban van, és csökkentek a gyors kilábalás esélyei. Tavaly 1,5 százalékkal esett vissza a gazdaság a valutalap becslése szerint, amiért a fogyasztás, a beruházások és a költségvetési kiigazítások játszották a főszerepet. A gazdaság szektorainak nagy része visszaesik, kivéve az exportorientált feldolgozóipart.

A munkahelyteremtés a magánszektorban vérszegény, és a munkanélküliség változatlanul magas annak ellenére a közmunkaprogram ellenére is – mutat rá az IMF jelentése.

A vállalati és lakossági hitelezés továbbra is visszaesését mutat. A valutaalap úgy látja, hogy mindezek alapján a gazdaság várhatóan stagnál idén. A nettó export ellensúlyozhatja a gyenge belső keresletet.

A kormányzat úgy véli, hogy a nagyobb euróövezeti növekedés, a stratégiai megállapodások a kiválasztott feldolgozóipari cégekkel, és az EU-s források gyorsabb felhasználása segítheti a növekedést a következő években.

Az IMF szerint a gyenge gazdasági teljesítményben részben strukturális okok játszanak szerepet, de belföldi tényezők is meghúzódnak mögötte. A tőkeáttétel csökkenése elkerülhetetlenül negatív hatással van a növekedésre. Magyarország egyensúlytalansági helyzete javult az utóbbi időben – ismeri el az IMF, de szerintük a folyamat még nem ért véget. A kormány igyekezett a negatív hatásokat tompítani, ám egyes intézkedése aláásták a növekedést. Az IMF ezek között említi az állami beavatkozást a gazdasági folyamatokba és a kiszámíthatatlan adópolitikai intézkedéseket. A valutaalap úgy látja, hogy a jelenlegi kedvező globális helyzet jó pillant a korrekcióra.

Az összegzés szerint Magyarországnak három kihívással kell szembenéznie. Egyrészt, olyan intézkedéseket kell hozni, melyek ösztönzik a befektetéseket, miközben helyre kell állítani a pénzügyi rendszert, és strukturális reformokkal emelni kell a potenciális növekedést.

Az IMF szerint a kormány erős elkötelezettséget mutatott a költségvetési konszolidáció irányába 2012-ben. A kormány prioritása az volt, hogy a költségvetési hiányt a GDP 2,5-2,75 százalékára csökkentse, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.. miközben a költségvetési konszolidációs intézkedések szükségesek voltak, a kormány ad-hoc intézkedéseket vezetett be (emelte az áfát, szektorális különadókat és pénzügyi tranzakciós adót vezetett be). A sok esetben diszkriminatív intézkedések erodálták a kormánnyal szembeni bizalmat.

A jelenlegi gazdaságpolitika alapján a költségvetési deficit várhatóan emelkedni fog 2013-15 között – írja az IMF. Idán 3,25 százalék lehet a GDP-arányos hiány a valutaalap prognózisa szerint. Szerintük a hiány jövőre és 2015-ben is a GDP 3 százaléka felett lehet. Az államadósság a GDP 78 százaléka körül alakulhat – 10 százalékkal magasabban, mint a válság előtt – annak ellenére, hogy 2012-ben jelentős konszolidációt hajtottak végre és a magánnyugdíjpénzári eszközök egyszeri hatása is mérsékelte a rátát.

Egy eltérő gazdaságpolitika magasabb növekedéshez vezetne. Az IMF elismeri, hogy az eredeti Széll Kálmán Terv helyesen a kiadások csökkentésére és a strukturális reformok szükségességére helyezte a hangsúlyt, ám az állami kiadások továbbra is magasak.

A kamatvágások után nagyon óvatosnak kell lenni a további monetáris lazítással. Az IMF kiemeli, hogy az inflációs várakozások jelenleg sem horgonyzottak. Az alacsonyabb kamatnak nem lesz kézzelfogható hatása az aggregált keresletre és a hitelezésre a jelenlegi helyzetben, amiben fontos szerepe van annak, hogy a bankok nehéz körülmények között működnek.

Az IMF jelentésében megállapítja, hogy Magyarország potenciális növekedése nulla százalék közelében van.

Megszólalt a Bizottság is

Folytassa Magyarország a költségvetés konszolidációját, ám eközben szenteljen több figyelmet a növekedési potenciál erősítésének – közölte az Európai Bizottság, értékelve a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank megfigyelőivel közös látogatásának tapasztalait.

A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a GDP 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága a növekedés és a bizalom támogatása érdekében – áll a bizottság közleményében, amelyet egyszerre adtak ki az IMF értékelésével.

A bizottság szerint a tavalyi, várhatóan 1,5 százalékos visszaesés után a növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, ugyanis a gazdasági kilátások gyengék, tekintettel többek között a történelmileg alacsony szintű beruházási rátára és a hitelezés további összehúzódására. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ez részben a belföldi kereslet összehúzódását mutatja. A bizottság szerint aggasztó, hogy Magyarországon regionális összehasonlításban is alacsony a növekedési potenciál.

A brüsszeli szakértők szerint üdvözlendő, hogy a magyar kormány a túlzotthiány-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak. Ezzel együtt további lépéseket igényel – teszik hozzá –, hogy a Tanács ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozott módon a 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon. Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk.

Az alacsony növekedési potenciál miatt a kormányzatot arra ösztönzi a bizottság, hogy újragondolja a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit (többségében az egyes ágazatokra kivetett adókat), amelyek valószínűleg ártalmasak az üzleti bizalomra, a növekedésre és a foglalkozatásra, nem csak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is. Ez összefüggésben van a hitelezési aktivitással, illetve a beruházásokkal is – teszik hozzá.

NGM: 3 százalék alatt lesz a hiány

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint rendben lezárult az éves gazdaságpolitikai konzultáció a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) képviselőivel. Megjegyzik: az IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisainál jelentősen kedvezőbb helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szufficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiány érdemben 3 százalék alatt maradt.

Az NGM hétfői közleménye szerint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az Európai Bizottság delegációja éves gazdaságpolitikai konzultációja keretében találkozott a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF vezetőivel és szakértőivel, valamint a pénzügyi szektor egyes szereplőivel.  A felek a látogatás részeként egyeztetést folytattak a 2013-as téli gazdasági előrejelzésről is.

A NGM leszögezi: a kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek, (vagyis nemcsak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják), hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett - olvasható a tárca közleményében.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja az IMF Alapokmány IV cikkelye szerinti éves gazdaságpolitikai konzultáció, illetve az EU/IMF 2008. októberi hitelnyújtásához kapcsolódó utólagos monitoring vizsgálat céljából tartózkodott 2013. január 16-28. között Budapesten.