Javul a versenyképességünk

Magyarország kissé előreszaladt a 2000-es évek elején a béremelésekkel. Így hiába itt nőttek az utóbbi két-három évben a legalacsonyabb mértékben a keresetek az EU keleti felében, még mindig relatíve magasnak számítanak. Ez persze csak a munkaadói oldal részéről releváns megállapítás, a munkavállalók ugyanis a nagy adóterhek miatt ennél jóval kevesebbet vihettek haza, legalábbis mostanáig. Az év eleji adóváltozásokat (az szja-sávhatár emelése és járulékcsökkentés) legalábbis úgy állította be a kormány, hogy ezek révén ledolgozzuk a régiós országokkal szembeni hátrányunk nagyobbik részét. 2010-re egyelőre csak becslésekre támaszkodhatunk, ám a tavalyi harmadik negyedévben még meglehetősen elöl voltunk a bérköltség tekintetében. Mindenesetre szakértők is alátámasztják a kormány optimizmusát, és a versenyképességi pozíciónk javulását vetítik előre.

Az adóteher azonban csak az egyik összetevője a bérköltségnek, azt még a nominális emelések nagysága, illetve az árfolyamrendszer is befolyásolja. Független és jegybanki szakértők is visszafogott emelésekre számítanak Magyarországon, és körkérdésünkben a cégvezetők szintén hasonló szándékuknak adtak hangot (16. oldal). A növekvő munkanélküliség sem kedvez most a munkavállalóknak bérköveteléseik érvényesítéséhez.

A magyar bérköltség még mindig magasnak számít a régióban, habár ebből az egyik legkevesebbet viszik haza a munkavállalók – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A munka terheinek a csökkentését ebből a szempontból pozitívan értékeli, mert ez segítheti alacsonyan tartani a béremelkedést is. Még változatlan bruttó bér mellett is növekszik ugyanis a nettó, sőt, a tb-járulék csökkentése még egy kis mozgásteret is enged a munkáltatóknak. Igaz, ezt a képet némileg módosítja egyes cafeteriaelemek megadóztatása, de a lényegen nem változtat – tette hozzá Suppan.

Ennek nyomán befektetői szemmel mindenképpen vonzóbbá válhatunk, bár a térség többi országában is lefékeződött a bérkiáramlás a válság hatására. Igaz, Csehországban az inflációt meghaladó emelésekre lehet számítani, de a drágulás nulla közeli, így nem nevezhető drámainak az előbbi kijelentés. Lengyelországban a múlt év elején volt jelentős szja-könnyítés, amely az infláció alatti bruttó béremelés mellett is reálbér-növekedést eredményezett. És ez lehetett az egyik tényező, amely miatt megúszták a lengyelek a recessziót, mivel a belső kereslet még emelkedett is – vélekedik a szakember.

Romániában és Bulgáriában kiugró béremelkedés volt megfigyelhető uniós csatlakozásukat követően, ám ez nem igazán bizonyult fenntarthatónak. A kialakult fizetésimérleg-gondok hátterében is ez volt az egyik ok. A másik tényező, amely a bérköltségeket is befolyásolja, ezeknek az országoknak az árfolyamrendszere. Bulgária mellett fixen rögzítik az árfolyamot a balti államok is. Ez főleg az utóbbiak esetében vezetett jelentős feszültségekhez, ugyanis nehezen viselték a munkavállalók a 20 százalékos vagy egyes esetekben még nagyobb nominális fizetéscsökkentést. Magyarország és Lengyelország esetében viszont az árfolyam-leértékelődésen keresztül ment végbe ugyanez a korrekció. Szlovákiában eközben a bérversenyképesség látta kárát a közös valuta tavalyi bevezetésének – mutatott rá Suppan.

Az idén javulhat Magyarország pozíciója a bérköltség szempontjából – értett egyet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ezzel nagyjából a szlovákokkal leszünk egy szinten 2010-ben, míg a lengyel bér kissé elhúz, és a cseh is növeli az eddig is meglévő különbségét. Emögött főként az utóbbi két ország valutájának erősödése, illetve a forint gyengülése áll majd a bank prognózisa szerint, a bruttó béremelés tekintetében ugyanis Magyarország lesz elöl a nagyobb infláció miatt. Emiatt, ha nem is kezdenek özönleni a külföldi befektetők hozzánk, legalább nem maradnak el, mint a korábbi években – vélekedik a szakértő.