Jóváírás nélkül nőtt a teher

Csalódást okozott az első kéthavi nettó bér a munkavállalók egy része, különösen a közszférában dolgozók számára. Sokan ugyanis nem sokat vagy semmit nem éreztek az év elején hatályba lépett és nagy hírveréssel beharangozott szja-csökkentésből. A vita a héten elérte a Kormányszóvivői Iroda ingerküszöbét is, és Szollár Domokos szerda este világossá tette: az okot az adójóváírásban kell keresni. Pontosabban abban, hogy ez nem jár automatikusan az adózóknak, hanem azt külön kérni kell, vagyis kellett volna.

Az „alapállapot” – a kormányszóvivő szavai szerint – ugyanis az, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) csak utólag, jövőre számolja el az éves visszajáró adót. Ez adott esetben akár 181 200 forint is lehet, hiszen – a kellő nyilatkozat megtétele után – az adózóknak maximum havi 15 100 forint jár adójóváírás gyanánt. Ha viszont ezt nem igényelték, akkor az átlagosnak számító, havi 150-200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett nem sok marad az szja-csökkentésből.

Korántsem lenne azonban igazságos az adózók nyakába varrni ezeket a visszásságokat. Az adójóváírásnak ugyanis eddig – 2002 óta – a fő feladata a minimálbér adómentességének a biztosítása volt. Igaz, évek óta ennek sem felel meg, hiszen az adóterhelés a hivatalos minimálbér-küszöb alatt néhány ezer forinttal már belép. Így van ez most is: havi 73 500 forintos bruttó mellett már van szja-teher, igaz, csak havi 770 forint. A dilemmát most azonban az okozta, hogy az adójóváírás már nemcsak a minimálbéresek, hanem az átlag körül keresők esetében is a „tényleges” adóterhelés záloga lett.

Tavaly az adójóváírás felső határa havi alig 105 ezer forintos bruttó jövedelem volt, az idén azonban ez a lehetőség csak havi közel 310 ezer forintos bérnél fut ki. Nos, éppen e két jövedelemsáv közötti adózók – vagyis a munkavállalók túlnyomó része – az, akiknek gondot okozott az új szisztéma. Ezek a munkavállalók ugyanis – nekik fel nem róható módon – eddig nem találkoztak ezzel a nyilatkozattételi lehetőséggel, a munkáltatók egy része pedig vagy megfeledkezett a tájékoztatásukról, vagy ő maga sem volt tisztában ebbéli feladatával.

Mindez annyiból nem a törvény hibája, hogy az adójóváírás előzetes nyilatkozathoz kötését 2008-ban vezették be, jó okkal. Korábban ugyanis az automatikusan járt az adózóknak, így azonban ha valaki az év során túllépte a jogosultsági limitet, akár tetemes adóbefizetési kötelezettsége is keletkezhetett – vélekedett lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

A kérdés kormányzati-hatósági tálalása azonban szerencsésnek nem nevezhető. Cégek visszajelzése szerint sokakat az bizonytalanított el, hogy az APEH 2010-es adóelőleg-nyilatkozatán – amelyen az adójóváírásról is számot kell adni – 3,188 millió forintos adóalap szerepelt e lehetőség felső határaként. Ez pedig havi bruttó 210 ezer forintos korlátot jelent. Itt érdemes megjegyezni azt, amire adószakemberek már tavaly figyelmeztettek: a bruttósítással csak még bonyolultabbá válik a hazai adószisztéma.

Amellett azonban, hogy a jogosultsági határ kiszámítása a bruttósítás miatt nehezebbé vált, további gondokat okoz, hogy abból egyenesen kettő is van. Csökkentett mértékű jóváírás ugyanis 4,698 millió forintos adóalapig még jár, ez a már említett havi 310 ezer forint körüli bruttó bérnek felel meg. Ez utóbbi kitétel azonban teljesen lemaradt az APEH-nyilatkozatról.

Külön dilemmákat okoz, ha valakinek év közben ugrik meg az adóköteles jövedelme, például egy egyszeri jutalom hatására. Sokan ezért is tanácsolják azt, hogy a munkavállalók minél előbb tegyék meg az adójóváírás igényléséről szóló nyilatkozatukat, majd minden hónapban figyeljék, hogy az adóalapjuk elérte-e a teljes jóváírás 3,188 millió forintos határát. Amikor ez bekövetkezik, újabb nyilatkozattal szüntessék be a jóváírás folyósítását.

Olyan keresetek esetén, ahol az év egészét figyelembe véve kétséges, jár-e egyáltalán a jóváírás, nem érdemes kockáztatni. Szintén az év elején bevezetett újítás ugyanis az, hogy amennyiben az év közben levont adóelőlegek öszszege és az adott évre tényleges fizetendő adó között tízezer forintot meghaladó eltérés mutatkozik, a különbözet összege után 12 százalékos bírságot kell fizetni. Az erről szóló törvény kifejezetten hivatkozik az adójóváírás igénylésére mint ilyen jellegű „veszélyforrásra”.

Ami pedig mindennek a költségvetési hatását illeti: mivel nyilatkozat híján az adójóváírás csak a 2010-ről szóló bevallás benyújtása után, jövő tavasszal jár viszsza, az idei állami büdzsét komoly összeggel is tehermentesítheti ez az „apró mulasztás”. Bár a mostani vita kapcsán minden bizonnyal sokan mégiscsak már az idén igénylik a nekik járó adócsökkentést, egyes becslések szerint a 2011-re maradó tétel még így is elérheti az 50-70 milliárd forintot. KR

Nincs veszve semmi

Az adójóváírás havi érvényesítését bármikor lehet igényelni. Aki erre március 22-ig sort kerít, annak már áprilistól az emelt összegű nettó bére érkezik a számlájára, az előző hónapokban felhalmozott többletet pedig utólag is egy összegben kézhez kapja – szögezte le Szollár Domokos kormányszóvivő.