Jóval kisebb lett a deficit

Csupán 3,6 százalék lett az államháztartás hiánya tavaly, holott elemzők még a 3,8 százalékos korábbi kormányzati előrejelzést is kockázatosnak tartották. A helyi önkormányzatokat figyelmen kívül hagyó 2009-es pénzforgalmi költségvetési hiány végül 918,6 milliárd forint lett, ez alig több a 2008-as 910,6 milliárdnál. Az, hogy a GDP arányában ez mégis 0,2 százalékponttal nagyobb deficitet takar, a bruttó hazai termék zsugorodásának számlájára írandó. Bár a helyi önkormányzatok gazdálkodásáról csak később jelennek meg adatok, a Pénzügyminisztériumban lapunk kérdésére közölték: igen valószínű, hogy teljesül a 4,1 százalékos, a települések pénzügyi helyzetét is számításba vevő deficit-célkitűzés is.

A várakozásokat felülmúló eredmény annak köszönhető, hogy a kiadások jócskán a 2008-as és 2007-es szint alatt maradtak, ám a válság ellenére a decemberi bevételek sem okoztak csalódást. Bár a részletes adatokat a jövő héten teszi közzé a PM, Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunkkal közölte: az áfa- és a jövedékiadó-bevételek várakozás felett alakultak, akárcsak a társas vállalkozások különadója. Ezzel szemben a társasági adó még a korábban már lejjebb szállított új célkitűzést sem érte el.

Az már más kérdés, hogy a nemzetközi hitelezők és szervezetek – többek között a hazánkkal szemben túlzottdeficit-eljárást folytató EU – szemében perdöntőnek számító eredményszemléletű hiány mekkora lesz. A tegnap kiadott pénzforgalmi hiányadat alapján még nem lehet biztosat mondani a 2009-es ESA-deficitről – vélekedett lapunk kérdésére egy neve elhallgatását kérő elemző. Hozzátette: az bizonyosnak látszik, hogy a kiadások tekintetében szigorú volt az év vége, mivel a költségvetési intézményekbe kihelyezett kincstárnokok is jobban szemmel tudták tartani az akkori kifizetéseket. Ahhoz azonban, hogy a kormányzati 3,9 százalékos ESA-hiánycél teljesüljön, a negyedik negyedévben maximum 295 milliárd forintnyi hiány „jöhet össze”, ez több mint 200 milliárddal alacsonyabb az elmúlt két év utolsó negyedéhez képest.

A pénzforgalmi (GFS) és az eredményszemléletű (ESA) államháztartási eredmény közötti eltérés három fő tényezőből áll össze. Az első az úgynevezett eredményszemléletű korrekció, amely az adott évben keletkező, de egy másik esztendőre vonatkozó bevételeket és kiadásokat sorolja át. Erre tipikus példa az áfa-visszatérítés: ha például 2009-ben egy vállalkozásnak az adott évi befizetésére vonatkozó visszaigénylését bármilyen okból csak 2010-ben teljesíti az adóhivatal, az a pénzforgalmi kimutatás szerint csak 2010-ben, az ESA szerint azonban már 2009-ben kiadást jelent az állam számára. A második fontos tényező az olyan korrekciókból áll össze, amelyek egyrészt a pénzforgalomban nem szerepelnek, ám az ESA szerint fel kell azokat tüntetni. Erre tipikus példa a követelések elengedése, az állami vállalatok adósságának átvállalása. Másrészt azonban olyan – tipikusan privatizációs – bevételeket az ESA-egyenlegből ki kell venni, amelyek a pénzforgalomban megjelennek. A harmadik fontos tétel az eltérő definíciós körből adódó korrekció, a GFS ugyanis csak az államháztartást veszi számba, míg az ESA a kormányzati szektor egészét. Utóbbi mutató szerint a kormányzati szektor részét képezi többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, az Állami Autópálya Kezelő, a MÁV-Start, a közszolgálati rádió és televíziók, valamint több mint száz nonprofit intézmény is. Mivel bevételeinek meghatározó része piaci működésből ered, a BKV ugyanakkor az ESA szerint sem számít bele a kormányzati szektorba.

E felsorolásból is kitűnik, hogy az eredményszemléletű mutató kiszámolása nem egyszerű feladat, több elemző pedig arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak van némi lehetőségük a számadat befolyásolására. Azt azonban egyelőre a PM-ben sem tudják biztosan, hogy április elején mekkora ESA-deficitet közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Igaz, van néhány tétel, amely már most is előre jelezhető.

Ezek közé tartozik, hogy 2009-re utoljára hazánk még figyelembe veheti a korábbi nyugdíjreform költségét, igaz, már csak 20 százalékos mértékkel, így a tavalyi hiányból – a túlzottdeficit-eljárás tekintetében – levonható mintegy 70-72 milliárd forint. Szintén javítja az egyenleget a Gripen-bérlet elszámolása. Lévén az ESA-ban figyelembe vett pénzügyi költség alacsonyabb, mint a ténylegesen fizetett lízingdíj, ez a művelet mintegy 10 milliárd forintos javulást eredményez az ESA-deficitben. Jelentős mínusz ugyanakkor a helyi önkormányzatok egyenlege, amely 2009-ben a várakozások szerint 80 milliárd forintot tett ki. Kérdéses még az egyedi EU-s jóváhagyást igénylő nagyprojektek támogatásának elszámolása is. Ilyen esetekben ugyanis – az Eurostat korábbi ajánlása szerint – az eredményszemléletű kimutatás már előre bevételként veszi figyelembe a nagy valószínűséggel megítélt EU-forrásokat, holott a 4-es metró esetében 43 milliárd, a Margit híd felújításánál pedig 6 milliárd forintnyi uniós forrás lehívása vált kétségessé. Ennek azonban csak egy kis része jut 2009-re, és még a támogatás elvesztését is hiba lenne tényként kezelni – figyelmeztetett lapunk kérdésére Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Az eredményszemléletű hiány tekintetében ígéretes számokat közölt tegnap a KSH is. Eszerint 2009-ben az első három negyedévi deficit 711 milliárd forint volt, ami az azonos időszaki GDP 3,7 százalékának felel meg. Ismeretes: a pénzügyi tárca 3,9 százalékos – természetesen az önkormányzatokat is magában foglaló – eredményszemléletű deficitet vár 2009 egészére, ez a KSH-adatok alapján egyelőre teljesen megalapozottnak tűnik. BD–KR