Jövőre fog igazán fájni
Kedden a magyar ipari statisztikával kezdődik a nap. A piac gyorsulást vár éves szinten a múltkori korrekció után, mely során az ipari termelés éves bővülési rátája egyszámjegyű tartományba jutott. A magyar államháztartási adatokat is közlik, az év végi célérték eléréséhez továbbra is elengedhetetlenek lesznek az egyszeri bevételek (államosított nyugdíjvagyon, válságadók), az ezek nélkül számolt strukturális egyenleg azonban egyértelműen romlik.
A kormányzat a fiskális fegyelem terén csak jövőre bizonyíthat igazán, amikor a sokak számára fájdalmas megszorító intézkedések életbe lépnek és a bevételi oldal már kevésbé támaszkodhat egyszeri, rendkívüli befolyó összegekre (leszámítva a még mindig megmaradó válságadókat) - írja heti elemzésében Barta György, a CIB Bank vezető elemzője.
Érdekes lehet még kedden a svájci inflációs adat, a múltkori - és a vártnál jóval alacsonyabb - statisztika miatt már nem számít a piac június kamatemelésre a Svájci Nemzeti Bank részéről. Közlik a német megrendelési adatokat is, ezek - megint csak - a magyar export szempontjából lehetnek fontosak. A nap folyamán Bernanke Fed-elnök is beszédet tart, itt talán reagálhat az elmúlt időszak sorozatosan csalódást okozó amerikai adataira (olyannyira lassulni látszik a dinamika, hogy a piacon felerősödtek a hangok egy esetleges harmadik mennyiségi lazítási programmal kapcsolatban is).
A hét középső munkanapján lát napvilágot az MNB legutóbbi ülésének jegyzőkönyve. A monetáris tanácsnak nincs oka változtatni a kamatszinten, jelenleg az év végéig változatlan irányadó rátát prognosztizál a CIB Bank.
Reggel közlik a magyar GDP-adat részletes bontását. A bruttó hazai termék bővülését továbbra is a nettó export hajthatta, míg a magánfogyasztás nyomás alatt maradhatott (a hitelezés még mindig nem jött lendületbe, és a kiskereskedelmi adatok is gyengék lettek).
A Barta György vezette elemzőcsoport szerint az év eleji adócsökkentések nem adtak kellő lendületet adtak a növekedésnek és a reálhozam-kifizetéseknek sem lesz tartós élénkítő hatása. Sokakat ráadásul kedvezőtlenül érintenek a kormány megszorító intézkedései, például a szociális juttatások csökkentése és az adójóváírás intézményének leépítése, valamint az adóalap-csökkentés esetleges elhalasztása. A beruházásokat az ingatlanszektor rendkívül gyenge állapota tartotta nyomás alatt, de a feldolgozóiparban a kapacitásbővítő beruházások már folyamatban vannak.
A tavalyi gyenge mezőgazdasági eredmény által létrehozott alacsony bázis az év második felében gyorsíthatja a növekedést, bár ezt részben ellentételezheti a német dinamika várt enyhe alábbhagyása. Az elkövetkezendő években az újonnan létrejövő autóipari kapacitások és a technikai bázis is segítheti a növekedést.
A kibocsátási oldalon az ipar lehetett továbbra is a növekedés zászlóshajója, magával húzván a szállítmányozási szektort is. A kiskereskedelem nem bővült, de például az idegenforgalom
terén már megjelenhettek a javulás jelei. Bár a jobb piaci környezet pozitívan hathatott a bankszektorra, a hitelezés hiánya, a nemteljesítő portfóliók, a céltartalékolási kényszer és a bankadó erősebb negatív hatással bírhatott. Az építőipar továbbra is rendkívül rossz állapotban lehetett.
A magyar külkereskedelmi statisztika is napvilágot lát csütörtökön. A nemrég közölt rekordtöbblettől némileg elmaradhat az eredmény, de a mérleg még mindig jelentős szufficitet mutathat.
Az eurózónával kapcsolatban azonban még mindig a görög válság várható alakulása a fő kérdés, egyelőre úgy tűnik, hogy egy növelt és meghosszabbított mentőcsomaggal, valamint további megszorításokkal igyekeznek kezelni a problémát.
