BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kétharmados többség számít reálbércsökkenésre

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Komplex Fogyasztói Bizalom Index, a Fogyasztói Várakozások Indexe és Vásárlási Hajlandóság Indexe is csökkent 2011 márciusában. A lakosság közel fele számít a munkanélküliség növekedésére és a válaszadók túlnyomó része az árak emelkedését várja – derül ki a GfK friss felméréséből.

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index csökkenő tendenciája folytatódott 2011 márciusában is, 17 pontos csökkenéssel jelenleg 140,5 pont az értéke.  A Fogyasztói Várakozások Indexe alakulásában a tavalyi év végén megfigyelhető csökkenés 2011 első negyedévében is folytatódott. A mutató mintegy 20 ponttal esett, jelenleg 170,8 pont az értéke. A visszaesés oka, hogy romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak. A Vásárlási Hajlandóság Index esetében is jelentős visszaesés történt 2011 márciusában, 14 pontos csökkenéssel 106,7 ponton állt. 

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2011 márciusában tovább emelkedett a ráta növekedésére számítók aránya az előző negyedévhez képest. A lakosság közel fele (44 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban egyharmaduk vélekedett így. Az inflációs várakozások még kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban. A lakosság túlnyomó része (89 százalék) az árak emelkedését várja. A válaszadók átlagosan 13 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

„2010 őszén megtört a fogyasztói bizalom, ami az elmúlt hónapokban még tovább csökkent. A vásárlási hajlandóság a válság mélypontján, 2009. márciusban mért szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerep jut az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszer árak emelkedése” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek. A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A hitelfelvételi kedv is csökkent. A lakosság harmada úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek háttérben az áll, hogy a lakosság közel fele (44 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról szintén alig változtak az előző negyedévhez képest. A válaszadók 39 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, 23 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Stagnált a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya. Most 52 százalék az arányuk, tehát továbbra is minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze 8 százalék tartja érdemesnek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.