BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült: A szegényeknek még kevesebb pénzük lett az Orbán-kormány alatt

A legfelső jövedelmi tized (decilis) részesedése nőtt az összes jövedelemből, miközben a legalsó tizedé csökkent az elmúlt években. A Gini-index jelentősen emelkedett, ami a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenség növekedését mutatja, derül ki a Tárki kutatásából.

2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre számítva havi 84 ezer forint volt. Ez a 2009-es vizsgálat átlagjövedelméhez (74 ezer forint) képest mintegy 13,5 százalékos nominális növekedést jelentett. A két adatfelvételi periódus alatt, valamivel kevesebb, mint két és fél év során a fogyasztói árindex mintegy 115 százalékos volt – derül ki a Tárki „Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban” című friss kutatásából.

Összességében a háztartások átlagjövedelmei 1-2 százalékkal csökkentek reálértéken. A jövedelemeloszlás két szélén az átlaghoz képest lényegesen eltérő tendenciák következtek be. Míg a legalsó decilis (tized) átlagjövedelmei nominális értékben is estek, addig a legfelső két decilis átlagjövedelmei reálértékben nőttek.

A legalsó tized rosszul járt

Az egy főre jutó jövedelmek aggregált egyenlőtlenségi mérőszámai közül kitüntetett jelentősége van a legfelső és a legalsó jövedelmi decilisek átlagai közötti aránynak. Ez a mutató 2009 és 2012 között növekedett, az akkori 7,2-es értékről 9,0-re. Ez statisztikai értelemben szignifikáns, nagymértékű emelkedést jelent – mutat rá a Tárki.

Az alsó decilis részesedése az összes jövedelemből viszonylag jelentősen csökkent (3,1 százalékról 2,6 százalékra). Ilyen mértékű esés a legutóbbi periódusban (2009-ben), illetve 1992 és 1996 között következett be. A legfelső decilis részesedése valamennyit növekedett, megtörve a 2003–2005 óta megfigyelhető tendenciát.

Nőtt az egyenlőtlenség

Az egy főre jutó jövedelmekre számolt, a teljes jövedelemelosztást jellemző Gini-mutató (az egyenlőtlenséget mérő mutatószám) jelentős mértékű emelkedést mutat – írja a Tárki.

Összességében tehát azt látjuk, hogy 2009 és 2012 között jelentősen növekedett a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége – állapítja meg a Tárki.

Az egyenlőtlenségek alakulását jelző idősorok arról tanúskodnak, hogy a jövedelemeloszlás szóródásának növekedése 1982–1987 időszakban indult el, majd 1987–1992, illetve 1992–1996 között tovább nőttek a jövedelmi különbségek. Ezután 1996 és 2003 között lényegében stagnálást mértünk (bár jelentős belső átrendeződésekkel), majd 2003 és 2007 között a jövedelmi egyenlőtlenségek aggregált mértékének csökkenését regisztráltuk

Összefoglalójukban a Tárki kutatói leszögezik: 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A társadalomban több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le. Egyfelől jól láthatóan erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése.

A Tárki szerint ma körülbelül másfélszer annyian élnek a 2005-ös szinten rögzített, a legalsó decilis felső töréspontjánál kevesebb jövedelemből, mint nyolc évvel ezelőtt.

Másfelől erősödött a háztartások foglalkoztatási/munkaerő-piaci elkülönülése is: növekedett azoknak a személyeknek az aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben a háztartásfő foglalkoztatott és van más foglalkoztatott is, de nőtt azon személyek aránya is, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben egyáltalán nincs aktív foglalkoztatott.

Miért nőtt az egyenlőtlenség?

A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása két ok miatt változott. Egyfelől, a pusztán társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott. Ennélfogva az összes társadalmi jövedelmekből a legszegényebbekhez áramló, az állami újraelosztásból származó jövedelmek aránya növekedett.

Ugyanebbe az irányba mutatott az is, hogy számos, a jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg a 2010-2012-es periódusban, különösen a munkanélküli juttatások, a szociális támogatások, és a pénzbeli családi támogatások feltételeinek szigorítása révén (például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre nagyobb aránya 2012-ben már több mint 60 százaléka) kerül a legalsó jövedelmi ötödbe, míg az összes családi pótlék 42-43 százaléka folyik be ma már a legalsó jövedelmi ötödben élő háztartásokhoz – összegzi a Tárki.

(A Tárki kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok közel fele szegénységben és kirekesztettségben él.)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.