Kiderült, hogy mennyivel javítja a közmunka a foglalkoztatási adatokat

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közfoglalkoztatás ellenőrzéséről szóló jelentésében azt írja, hogy közfoglalkoztatásra 2009 és 2011 között 227 milliárd forint támogatást biztosítottak, 2012-re 132 milliárd forintot terveztek.

A kormány a kibontakozó gazdasági válság negatív foglalkoztatási hatásainak mérséklésére a 2008. évben döntött az „Út a munkához” program indításáról. Ennek 2009. évi bevezetésével átrendeződött az önkormányzati közfoglalkoztatás, előtérbe került a közcélú munka a közhasznú munka egyidejű csökkenése mellett – írta az ÁSZ.

Az volt a cél, hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjanak be alacsony iskolai végzettségűeket. A 2009-2010. években a közhasznú munkavégzésbe bevont legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 6 százalékkal, illetve 3,8 százalékkal meghaladta az álláskeresők között a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát.

A 2009. évben a közhasznú foglalkoztatottak 46,1 százaléka, a 2010. évben 43,1 százaléka volt alacsony iskolai végzettségű. A 2011. évben a mutató tovább emelkedett, a közfoglalkoztatásban résztvevő legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek 56,0 százalékos aránya 15,7 százalékkal magasabb volt, mint az álláskeresők között az alacsony iskolai végzettségűek 40,3 százalékos aránya.

A közfoglalkoztatásba bevontak létszáma több mint kétszeresére, 139 871 főről 287 671-re nőtt 2009 és 2011 között, és eközben a 2011 szeptemberében módosult bérezési rendszer hozzájárult az egy főre jutó éves támogatási összeg csökkenéséhez.

A 15-74 évesek foglalkoztatási aránya nemzetgazdasági szinten a 2009. és 2010. években megegyezett, 49,2 százalék volt, a 2011. évre 49,7 százalékra emelkedett, a 2012. év I. negyedévében 49,5 százalék volt. A közfoglalkoztatás nélkül a foglalkoztatási arány 2009-ben 48,4 százalék, 2010-ben 48,1 százalék, 2011-ben 48,9 százalék, a 2012. év I. negyedévében 48,8 százalék lett volna.

Az ÁSZ kiemelte, hogy a foglalkoztatási arány alakulására tehát a közfoglalkoztatás hatást gyakorolt, mivel az a foglalkoztatási rátát 2009-ben 0,8 százalékkal, 2010-ben 1,1 százalékkal, 2011-ben pedig 0,8 százalékkal javította.

A 2011. évben az új közfoglalkoztatási rendszer bevezetése miatt a közfoglalkoztatás hatása nem volt egyenletes. Az első negyedévben a közfoglalkoztatás a foglalkoztatási rátát 0,4 százalékkal, a két közbenső negyedévben 0,9 százalékkal, illetve 1,0 százalékkal, míg a negyedik negyedévben 0,8 százalékkal javította – írta jelentésében a számvevőszék.

Az összes álláskeresőn belül nyolc területi egységnél (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyék, valamint Budapest) haladta meg a nyilvántartott álláskeresők aránya az 5 százalékot. Közöttük oszlott meg a 2011. évben a források 69,6 százaléka, 40,7 milliárd forint.

A hátrányos helyzetű kistérségekben a startmunka-mintaprogramok keretében a 2011. évben 13 megyében, 28 kistérségben 493 településen összesen 980 program indult. A startmunka mintaprogramokra felhasznált 3845,8 millió forint támogatás 15 042 fő közfoglalkoztatását biztosította. A 2012. évben további 66 – összesen 94 – hátrányos helyzetű térségben tervezték kistérségi startmunka-programok indítását.

Összességében az ÁSZ szerint a 2009-2012. év. első negyedévében a közfoglalkoztatási rendszer és annak változásai – ideértve a támogatási rendszert is –, valamint az önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek közötti együttműködés hatékonyan, eredményesen szolgálták a közfoglalkoztatással kapcsolatos célkitűzések teljesülését, az alacsony iskolai végzettségű, munkára képes, tartósan munkanélküli személyek fokozottabb mértékű részvételét valamely közfoglalkoztatási formában.