Orbán-csomag: hol vannak a konkrét számok?
A kormány célja, hogy 2014-re 1,9 százalékra csökkentse a GDP-arányos államháztartási hiányt. A következő évben a hiánycél 2,5 százalékos, míg 2013-ban 2,2 százalékos – derül ki a Matolcsy György által ma bemutatott tervekből. A cél az, hogy 2018-ig az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen – jelenti a Bloomberg. A tervezett lépések szerint az államadósság 2013-ban 70 százalék lesz és fokozatosan csökken 2018-ig.
A bejelentés szerint a kabinet csökkenti a korai nyugdíjazás lehetőségét és teljes egészében a befizetésekből szeretné finanszírozni a nyugdíjakat. A tervek szerint a kormány emellett késleltetné a társasági adó tervezett csökkentését 500 milliós adóalap fölött, ami 500 milliárd forintos plusz bevételt hozna. A Matolcsy által bemutatott csomag szerint 2012-ben is változatlan összegű bankadó beszedésével számol a kormány. A kabinet csak kormányzati jóváhagyással engedélyezné az önkormányzatok eladósodását és szintén kormányzati ellenőrzés alá vonnák a legfontosabb közüzemi díjakat . A kormány célja emellett az alacsonyabb jegybanki alapkamat bevezetése.
Navracsics Tibor bevezetőjében arról beszélt, hogyan maradt le Magyarország a Fidesz-kormányt megelőző nyolc évben olyannyira, hogy 2007-ben szinte világrekordnak számító hiányt produkált. A szocialisták hat megszorító csomagot fogadtak el 2006 óta, ennek ellenére az ország egyre mélyebbre került a válságban. A megszorítás útja zsákutca - szögezte le Navracsics, aki szerint ehelyett szerkezeti átalakításokra van szükség, ezt pedig már a kormányzásra való felkészülés idejében felismerték. Ezt mutatja, hogy az első akciótervben csökkentették az adókat és az ügyintézést, ezzel növekedésbarát gazdaságpolitikát vezettek be. Magyarországnak újjá kell születnie - szögezte le a miniszter, ennek keretében csökkenteni kell az államadósságot, meg kell akadályozni annak újratermelődését és tartós növekedési pályára kell állítani az országot.
Ennek keretében:
Matolcsy György elmondta 600-700 milliárd forintnyi költségvetési zárolást kellett végrehajtaniuk azért, mert rendkívül rossz helyzetet örököltek az előző kormánytól. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány úgy döntött, hogy nem éli fel a jövőt. Ehelyett a kabinet felderítette, "miért ihatatlan a kút vize", vagyis mi a legnagyobb gond a magyar gazdaságban? Matolcsy szerint ez az államadósság, hiszen ilyen rövid idő alatt az elmúlt 150 évben nem szökött ilyen magasra az államadósság.
A férfi foglalkoztatás terén Magyarország áll a legrosszabb helyen. Az állam túl sokat költ mind az adósságfinanszírozás terén, mind más területeken. A termelő munka elősegítését célzó képzési irányításra van szükség, ha az ország vonzani szeretné a gyárakat. A kiugróan magas rokkantnyugdíjas-szám csökkentésére a kormány közmunkát kínálna a lakosságnak. Több mint 1 000 milliárd forintot költünk kamatfizetésre, ez azt jelenti, hogy minden három forintból kettőt erre fordítunk. Az adósság csökkentésének receptje ismert. 2012-ben 550 milliárd forinttal javul az államháztartás egyenlege, 2013-ban és 2014-ben pedig 900 milliárd forintos pluszt eredményez a Széll Kálmán adósságcsökkentő program. Matolcsy leszögezte: kénytelenek három éven keresztül, teljes összegben, 180 milliárd forinttal beszedni a bankadót. Szintén az adósságcsökkentést szolgálja az útdíj. Az általános társasági adókulcsot 19 százalékról nem csökkentik le 10 százalékra, ez szintén 500 milliárd forintot hoz.
A miniszter szerint a program 4-6 százalékos növekedési ütemet tesz lehetővé, ez 300 ezerrel magasabb foglalkoztatási szintet jelent.
A Népszabadság tudósítása szerint a rendezvény végén közölték, hogy a jelenlévő Orbán Viktor kiscsoportos eligazítást tart a megjelent nagyvállalkozók részére a program részleteiről. Erre viszont újságíró vagy operatőr már nem hivatalos.
Széll Kálmán, a névadó
Az 1843-ban született politikus, akiről a mostani Orbán-Matolcsy-comag a nevét kapta, pénzügyminiszterként és miniszterelnökként is szolgálta Magyarországot. Pénzügyminisztersége 1875-től 1878-ig tartott, a Szabadelvű párt képviselőjeként.A wikipedia erélyes és takarékos miniszterként jellemzi hároméves tevékenységét: rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; tető alá hozta az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával. Adóemeléseket is végrehajtott, amelyek megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át. Költségvetési kérdésekben konfrontálódott még miniszterelnökével, Tisza Kálmánnal is, aki olyan látszatintézkedéseket támogatott, mint a fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó és a vadászati adó.
Miniszterelnöksége
A Szabadelvű párt belső harcaiban részt véve, annak bomlását megakadályozandó és az egyre nehezedő gazdasági válság ellen fellépve ismét politizálni kezdett. 1899. február 26-án a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.
A Képviselőházban kifejtett kormányprogramja alapján, melynek a »törvény, jog és igazság«-ra való hivatkozása politikai szálló igévé vált, a Nemzeti párt belépett a Szabadelvű Pártba. Rövid pár hét alatt a Képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, még pedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését az általa felállított úgynevezett Széll-formula alapján egészen más alapokra fektetve.
1902 márciusában a király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1903-ban távozott a kormányfői posztról.
A wikipedia erélyes és takarékos miniszterként jellemzi hároméves tevékenységét: rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; tető alá hozta az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával. Adóemeléseket is végrehajtott, amelyek megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át. Költségvetési kérdésekben konfrontálódott még miniszterelnökével, Tisza Kálmánnal is, aki olyan látszatintézkedéseket támogatott, mint a fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó és a vadászati adó.
Miniszterelnöksége
A Szabadelvű párt belső harcaiban részt véve, annak bomlását megakadályozandó és az egyre nehezedő gazdasági válság ellen fellépve ismét politizálni kezdett. 1899. február 26-án a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.
A Képviselőházban kifejtett kormányprogramja alapján, melynek a »törvény, jog és igazság«-ra való hivatkozása politikai szálló igévé vált, a Nemzeti párt belépett a Szabadelvű Pártba. Rövid pár hét alatt a Képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, még pedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését az általa felállított úgynevezett Széll-formula alapján egészen más alapokra fektetve.
1902 márciusában a király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1903-ban távozott a kormányfői posztról. A SZEF tiltakozik „Felszólítjuk a Kormányt, hogy az érdekegyeztetés kialakult intézményrendszerének keretében a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat a szakszervezetekkel a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól” – áll a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) közleményében.
Varga László, a SZEF elnöke szerint miközben világos, és még akár támogatható célnak is tűnik az államháztartási hiány, és különösen a bruttó államadósság 2014-ig felvázolt csökkentési üteme, nem világos, hogy a Széll Kálmán Program fontosabb ”részletei” hogyan segítik ezt, és nem teszik értelmezhetővé a mögöttük lévő döntési alternatívákat.
A munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az oktatás- és egészségügy felsejlő változásai komoly tárgyalásokat igényelnek, és elfogadhatatlan, hogy a sajtóból szerezzenek tudomást a közszolgálat munkavállalói és az őket képviselő szakszervezetek olyan fontos változásokról, mint például a korengedményes nyugdíjak fegyveres és rendvédelmi területen történő megszüntetése, vagy a lehetséges közszolgálati életpálya modellek kidolgozása – írja a SZEF. Matolcsy György -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.