Kik keresnek a legjobban Magyarországon?

2013. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 219 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 700 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–júniusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,3 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyvál-tozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,9 százalékkal, 206 600 forintra emelkedett. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (485 100 forint), ezt az infor-máció és kommunikáció (432 600 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 500 forint).

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (153 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdál-kodás, halászat (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–júniusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 forint  –  az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a non-profit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 11 200 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–júniusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlago-san 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 400, a szellemi foglalkozásúaké 197 900) forint volt, 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,9, a közszférában 4,7, a nonprofit szer-vezeteknél 4,9 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a mód-szertani megjegyzéseket.)

A 240 700 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2012. január–júniusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

A nettó bérek növekedése 5,1 százalék volt, ami a júniusi 1,9 százalékos infláció mellett 3,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 4,4 százalékkal, a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek.”

Suppan szerint idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. „Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően” – tette hozzá.

Kiemelte, a pedagógus és egészségügyi béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét. „A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet” – vélte Suppan.

Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít az elemző. „Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,8 százalékot” – hangsúlyozta.

A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második félévben növekedést mutathat, azonban a többletbér nagyobb részét az adósságok törlesztésére, valamint a megtakarítások felépítésére fordíthatják Suppan szerint. „A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékű növekedése nem okoz inflációs kockázatokat” – foglalta össze.