Így nem hasíthat tovább Kína

Robert Zoellick, a Világbank elnöke úgy látja, Kínának teljességgel keresztül kellene vinnie a piacgazdaságra való áttérést, és ehhez a gazdasággal összefüggő jogi szabályozásban is alapvető változtatások szükségesek. A bankrendszert "kereskedelmibbé" kellene tenni, a tőkepiacokat liberalizálni kellene, az állami cégek dominanciáját pedig csökkenteni. Csökkenteni kell a kínai gazdaság függését az exporttól, és a hazai kereslet erősítésére kell hangsúlyt helyezni.

Kína növekvő világkereskedelmi súlya és a világ vezető hitelezőjeként betöltött szerepe miatt a Világbank a jüan "nemzetközibbé tételét" is szorgalmazza, a jüan globális tartalékvalutaként való elfogadása azonban - világbanki vélemény szerint - a kínai pénzügyi rendszer reformjától függ.

Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint. Így tavaly a kínai GDP 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél. A Nemzetközi Valutaalap az idei évre 8,2 százalékos többletet jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett; tavaly júniusban még 9,6 százalékot becsült A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.

A világ második számú gazdaságának hazai összterméke (GDP) az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság.

A Morgan Stanley közgazdászai szerint a nettó export hozzájárulása a GDP-hez Kínában az idén nulla lesz, a növekedés így teljes mértékben a belföldi keresletnek lesz köszönhető.

A lassulásnak egyértelmű jelei vannak, csupán annak mértékét ítélik meg eltérően előrejelzéseikben az elemzők. Csiao Hung (Qiao Hong) szerint ugyanakkor nem valószínű "kemény földet érés".

A Morgan Stanley számításai szerint a 8,4 százalékos növekedésben a fogyasztás 4,1 százalékot képvisel majd, míg a beruházások várhatóan 4,3 százalékot tesznek ki. Ez azt is jelenti, hogy a kormánynak további intézkedésekkel el kell érnie, hogy a gazdaság túlzott beruházásokra támaszkodását a fogyasztás növelésével enyhítse.

Ami az inflációs folyamatokat illeti, Csiao szerint bizonyosra vehető, hogy a csökkenés az első félévben folytatódni fog.