„Kincstárnoki” derűlátás

Egyelőre jól alakulnak a költségvetési számok az idén: az első negyedéves egyenleg közel 50 milliárd forinttal kedvezőbb, mint azt a József nádor téren korábban várták. A pénzügyi tárcánál szervezett tegnapi beszélgetésen az is kiderült, ez a javulás minek köszönhető: az adóbevételek terén 16 milliárd, a járulékok terén pedig mintegy 10 milliárd forintos többletet hozott az első három hónap, és néhány kiadás is kedvezőbben alakult.

Vannak ugyan kisebb kockázatok a büdzsében, ám ezeket kordában lehet tartani, és az esetleges eltérés amúgy is csupán a GDP néhány tized százalékára tehető – szögezte le tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter. A fő rizikófaktor természetesen az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásában keresendő, ám a PM-ben ezzel együtt is kitartanak a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél mellett. E hónap végére a deficit az éves hiány közel 79 százalékát teheti ki úgy, hogy ebben már benne van a közszféra bérkiegészítésének áprilisban esedékes második részlete, valamint a május 1-je miatt már ebben a hónapban kifizetett májusi bértömeg.

A hatékony gazdálkodás egyik fontos tényezőjeként a PM-ben már jó ideje a nyáron hivatalba állított kincstárnokok ténykedését jelölik meg. A választásokra tekintettel készült államháztartási jelentésekből kiderül: a kincstárnokok bő féléves munkálkodása alatt jobban ütemezetté vált a költségvetési szervek gazdálkodása. Ma már előzetesen bejelentik a tervezett kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, melyeket a kincstárnokok véleményeznek, és csak a ténylegesen szükségszerű és időszerű kifizetésekre bólintanak rá. Javul az ilyen kérelmek előkészítettsége is, igaz, sokszor még mindig be kell kérni további adatokat. E szerint vannak olyan esetek, amikor az alaposabb indoklás helyett a kérelmezők inkább elállnak eredeti szándékuktól, vagy szerényebb összegeket jelölnek meg forrásigény gyanánt. A takarékosságot segíti elő az is, hogy a költségvetési tartalékok terhére történő kifizetésekre csak a kincstárnokok véleményének a figyelembevételével kerülhet sor. Ehhez tegnap annyit tettek hozzá a tárcánál, hogy a konkrét „megtakarítás” számszerűsítésére a közeljövőben kerülhet sor.

Ami pedig a tartalékokat illeti: a költségvetésben összesen közel 239 milliárd forintnyi tartalék szerepel, ebből a kamatkockázati és a stabilitási tartalék még érintetlen. A 33 milliárd forintos céltartalékból 9 milliárd maradt a közszférának adott keresetkiegészítés után, az 57,3 milliárd forintos általános tartalékból pedig 41,5 milliárd forint. A jogszabályok szerint az első fél évben ebből csak további 7,1 milliárd forint használható fel (az eddigi felhasználásról lásd táblázatunkat).

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég közzétett elemzése is fontos szerepet tulajdonít a tartalékoknak. E szerint nem is szabad további tételekkel apasztani a még meglévő tartalékokat, mivel azokból a költségvetésből „kieső” bevételeket kell majd pótolni az év hátralévő részében. Az ÁSZ ugyanis úgy véli: az áfa és a jövedéki adó terén 48–67 milliárd, a társasági adó, eva és regadó terén pedig 63-81 milliárd forintos bevételi lyuk keletkezhet az idén. Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések realizálása szintén magas kockázatot jelent, a valószínűsíthető bevételkiesés legalább 20-25 milliárd forint – áll a jelentésben.

Nem valami biztató az sem, hogy az első kéthavi részletes adatok szerint a tb-alapok már ekkorra elérték az éves hiány 60 százalékát. Rosszul veszi ki magát az is – és némileg ellentmond a kincstárnokok tevékenységét méltató jelentéseknek –, hogy a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok a számukra eredetileg betervezett 3484 milliárd forint helyett a friss előrejelzés szerint 3858 milliárd forintot költenek az idén. És ekkora „csúszáshoz” csupán két hónapra volt szükségük. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az e körből származó bevételek is megnőttek, az 1300 milliárd forintos előrejelzéssel szemben közel 1660 milliárd forintra.

Folyik a vita arról is, hogy valóban magyarázható-e egyszeri folyamatokkal – ahogy a PM teszi – az, hogy március végére minden bizonnyal összejött az éves hiány közel 70 százaléka. A Költségvetési Tanács szerint a legmagasabb reális arány is csak 63 százalék lehetne, és friss közleményükben arra intenek: egyszeri tételekkel minden évben meg kell küzdenie a büdzsének. Szerintük az viszont már „belefér”, ha a deficit a második negyedév végére közelíti meg az éves hiánycélt, a második fél évben ugyanis már jó esély van a hiány szinten tartására. KR