Kopint-Tárki: idén 1,5 százalékkal nőhet a GDP

Az előrejelzésük szerint jövőre a magyar gazdaság 3,0 százalékkal nő.

Az 1,5%-os növekedés előrejelzésében még akkora tartalék van, hogy az abban az esetben is megállja a helyét, ha a KSH az első negyedévi növekedési adatát utólag leszállítaná - írja a kutatóintézet konjunktúrajelentése, amely. nem zár ki ennél magasabb növekedési ütemet sem.

Határozottan javuló várakozások a lakosság és a vállalatok körében

A Kopint és a Kopint-Tárki vállalati és lakossági felmérése szerint a gazdasági szereplők közérzete 2010 második negyedévében határozottan javult az előző negyedévekhez képest. Ez a növekvő optimizmus a lakosság és a cégek saját kilátásaira nézve is igaz, de fokozottan érvényes általában az ország perspektíváira.

Noha a gazdasági közérzet javulása ma még nem a tényleges helyzet javulásán, hanem a pozitív várakozásokon, azaz törékeny alapokon nyugszik, kétségtelen, hogy önmagában a pozitív várakozások is kedvezőek a gazda¬sági kilábalás számára, mivel azok önbeteljesítő hatással is lehetnek.

2010 második felében összességében az ipar további erősödésére lehet számítani, aminek továbbra is az exportértékesítések jelentik a fő támaszát. A belföldi értékesítések esetében 2010-ben még nem vagy alig számítunk növekedésre.

Az ipar bruttó termelése 6%-kal emelkedhet 2010-ben.

Ismét növekvő exportértékesítés

2010 első négy hónapjában mind az export, mind az import kétszámjeggyel bővült, de az import több mint 2 százalékponttal lassabban, mint a kivitel. Az áru-külkereskedelemben az első 4 hónap alatt 1,8 milliárd eurót meghaladó többlet keletkezett. Az árszint jelentős mértékben csökkent, a cserearány 0,9 százalékkal javult.

A külkereskedelmi értékesítés globális kilátásai az idei évre alapjában véve kedvezőek. A magyar árukivitel a válság előtti szintet az idén feltehetően még nem éri el, bár a növekedés – az alacsony bázison – tekintélyes lesz. Várakozásunk szerint az áruexport volumene 2010-ben legalább 10%-kal nő.

Ellentétes irányzatok a háztartások jövedelmében

Az év első négy hónapjában a bruttó keresetek növekedése meghaladta előzetes várakozásainkat. A magánszektor jelentős béremelkedése (bruttó 5,4, nettó 10,5%) azt sugallja, mintha a munkáltatók az év eddigi részében nem vették volna figyelembe az adócsökkentés pozitív hatásait a nettó keresetekre.

Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma is jobban csökkent a vártnál és a foglalkoztatottakon belül is számottevően emelkedett a részmunkaidősök és a közmunkában dolgozók aránya.

A kormány júniusban bejelentett költségtakarékossági intézkedései csökkentik a közszféra létszámát, a jutalmak és bónuszok kifizetésének befagyasztása pedig a kereseteit is. Ez az év hátralévő részében a béremelkedés első negyedévi gyors ütemét visszafogja.

Még mindig a hitel-visszafizetés uralja a lakosság megtakarítási folyamatait

A nemzetközi pénzügyi válság kitörése, és a forintárfolyam bizonytalanná válása óta meredeken zuhan a háztartások devizahitel-felvétele, 2009 eleje óta pedig a háztartások devizahitel felvétele a negatív tartományba került.

2010 első negyedévében ez a tendencia folytatódott. Az első negyedévi megtakarítási ráta a GDP arányában 2,5%-ot tett ki, az év folyamán ennél magasabb rátát feltételezünk, mivel feltehetőleg lecseng a hitel-visszafizetési folyamat. Ennek hatását némileg semlegesíti az a tény, hogy a hitelek visszafizetése tavaly is jórészt a bruttó megtakarításokból történt, a két folyamat tehát részben kiegyenlíti egymást.

Emelkedő infláció

Az infláció a korábban várt 4,2 százalék helyett 5,0 százalék lesz 2010-ben, jövőre pedig 3,4 százalékra süllyed.

A Kopint-Tárki a GDP 4,2 százalékára csökkentette az államháztartási hiányra vonatkozó idei, korábbi 4,5 százalékos eredményszemléletű (ESA) előrejelzését.

Prognózisuk szerint egy eurót átlagosan 280 forintot jegyeznek 2010. átlagában, ami gyengébb az intézet márciusban közzétett 268 forintos árfolyamnál.