KSH: 86 ezer forint a létminimum, 14 százalék szegény Magyarországon

2012-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 85 960 Ft = 249 284 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 77 364 Ft.

A jövedelmi szegénység küszöbértéke 2011-ben Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 62 463 Ft/hó volt, ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 13,8 százaléka élt.

A létminimumérték számítása a Központi Statisztikai Hivatalban az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával történik.

A létminimum élelmiszerkosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi a vonatkozó egészségügyi és táplálkozástudományi követelményeknek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet.

Aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat, 60 mg C-vitamint tartalmaz.

Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt mennyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegezett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2012. év átlagáraival szorozva, a kosár pénzben kifejezett értéke havi 24 094 Ft, ennyi volt 2012-ben egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája.

A létminimumértékek meghatározásának 2012. évi, 1779 háztartást felölelő állománya 546 ezer háztartást, ezekben 1 millió 280 ezer személyt, havi átlagban 88 milliárd 954 millió Ft fogyasztási kiadást reprezentál. Mind ezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 163 ezer Ft/háztartás volt.

A háztartások közül 984 aktív, 728 nyugdíjas, 67 egyéb inaktív háztartás, más metszetben tekintve 522 egyedülálló személy, 801 több személyből álló, gyermek nélküli háztartás, 255 egy-, 160 két- és 41 három vagy annál többgyermekes háztartás. Közös bennük az élelmiszer-fogyasztási kiadásuknak a normatíva értékösszegéhez hasonló nagysága.

E háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, 1 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. 30,7 százalékot fordítottak lakásfenntartási kiadásokra, ennek 60 százalékát háztartási energia vásárlására.