KT: a válságadó csökkenti a fogyasztást és növeli az árakat
A Költségvetési Tanács számításai szerint 161,5 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit ebben az évben, a következő években pedig rendre 171 illetve 189 milliárd forinttal emeli a bevételeket. „A közvetett hatások közül – a különadók költségként való elszámolhatósága miatt – a társasági adóbevételek csökkenése emelhető ki, amely 15 milliárd forintra tehető az érintett időszak minden évében” – emelte ki a KT.
A KT jelentése itt érhető el teljes terjedelmében
A különadó fogyasztókra történő áthárítása viszonylag korlátozott az elemzés ágazati információkra épülő feltételezése szerint. Mindhárom adó esetén az adófizetők köre rendkívül koncentrált.
A bolti kiskereskedelem esetén az 1500 adófizetőből 11 darab (öt élelmiszer jellegű vegyeskereskedelmi, kettő üzemanyag-kiskereskedelmi és négy gépjármű-kereskedelmi vállalkozás) árbevétele nagyobb 100 milliárd forintnál, és ők fizetik az adó több mint 90 százalékát. "Az első évben az adó árakra gyakorolt átgyűrűzési hatása 52 százalék, amely később a csökkenő fogyasztási kereslet miatt fokozatosan, de jelentős mértékben mérséklődik" - olvasható a KT elemzésében.
A távközlési ágazatban az 5 milliárd forint feletti árbevételű 15 vállalat fizeti az ágazatra jutó adótömeg közel 97 százalékát.
Az energiaellátókra vonatkozó adó a lineáris adómérték miatt kevésbé koncentrált, az első öt legnagyobb árbevételű céget a teljes adótömeg 61 százaléka, az első húszat pedig 85 százaléka terheli – húzta alá a KT.
A különadó az alappályához képest 0,2 illetve 0,1 százalékponttal csökkentik a fogyasztást 2011-ben és 2012-ben. A KT szerint csak korlátozottan hárítható a fogyasztókra a különadó: a piaci verseny és az árszabályozás az áthárítást akadályozza. Feltételezéseik szerint a következő két évben évente 60 milliárd „hárítódik” a fogyasztókra és 40 milliárd forint összegű beruházást ütemeznek át a vállalatok.
"A jogszabály szerint a különadókat csak 2012-ig vetik ki, amit a szereplők figyelembe is vesznek döntéseikben. Ebben az esetben a makrohatások az adók kifutásával visszájára is fordulhatnak. Amennyiben a szereplők a meghirdetettnél hosszabb ideig tartó adóra számítanak, akkor a vállalati beruházások és a fogyasztás mérséklődése a számítottnál nagyobb is lehet" – hívja fel a figyelmet a tanács.
A különadó javítja az államháztartás finanszírozási pozícióját, így a piaci hitelességet, a kamatcsökkenésen keresztül pedig mérsékelheti az adósságszolgálatot.
A különadó hatást gyakorol a GDP-re is: 2011-ben 0,1 százalékponttal csökkenti, míg 2013-ban ugyanennyivel növeli a bruttó hazai terméket. A különadó hatására fogyasztás mérséklődése ebben az évben 0,1 százalékpont, az alappályához képest.
Az inflációt idén 0,1 százalékponttal, a következő években pedig rendre: 0,3 és 0,1 százalékponttal növeli a különadó. A KT szerint az inflációs hatás 2013-ban -0,4 százalékpont.
„A különadók közvetett költségvetési hatásai több csatornán keresztül jelentkeznek. Egyrészt, a különadók költséget jelentenek, ezért a nyereség típusú adókra, nevezetesen a társasági adóra és az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó kötelezettséget csökkentik. Ezt a hatást ugyanakkor két tényező is mérsékli. Egyrészt számos érintett nagy szereplő már most sem fizet társasági adót (például beruházási adókedvezmény vagy veszteséges év miatt), másrészt a szereplők egy része éppen az adó hatására fog jelentős veszteségbe kerülni. Vállalati szintű adatokon alapuló számításaink szerint így a társasági adókiesés évente kb. 15 milliárd Ft, míg az idei évben az energiaellátók jövedelemadója 3 milliárd Ft-tal csökken. Az egyéb közvetett hatások ugyanakkor némileg javítják a külső tételek egyenlegét, elsősorban a növekvő árszínvonal miatt” – összegzi a hatásokat a KT.
A költségvetésre gyakorolt közvetett hatások az idei évben lesznek a legmagasabbak: 17,2 milliárd forint mínuszt jelent pénzforgalmi szemléletben a válságadó. 2011-ben 6,6, míg 2012-ben 2,7 milliárd kieséssel kell számolni, azután pedig 8,4 milliárd forintos mínusz keletkezik a költségvetésben.
Így a „válságadó” bevételnövelő hatása pénzforgalmi szemléletben, az idei évvel kezdve rendre: 144,3 milliárd, 164,2 milliárd, 185,5 milliárd illetve 2,1 milliárd forint.
