BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lendületet vett a gazdaság

A magyar gazdaság olyan jól teljesített, hogy az még a gazdasági tárcát is meglepte, de az elemzők nincsenek mindegyik adattól elragadtatva. A GDP-növekedés az év hátralévő részében még erőteljesebbé válhat.

Leginkább a szolgáltatások, kisebb mértékben az ipari termelés és a mezőgazdaság növekedése miatt 2,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság a második negyedévben éves alapon, ami csaknem háromszor akkora, mint az év első három hónapjában látott, kiábrándítóan gyenge ütem. A statisztikai hivatal gyorsbecslése szerint az építőipar fékezte a GDP-növekedést, ami nem csoda, hiszen az EU-források hiányától szenvedő ágazat termelésének egynegyede tűnt el az időszakban.

A felpattanás még így is igen erősnek számít, hiszen a GDP-növekedés üteme 0,5 százalékponttal haladta meg a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok 2,1 százalékos becslését. A Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium is meglepődött a kedvező adaton, de ha kiszűrjük a naptárhatást – vagyis a munkanapok számával korrigáljuk az indexet –, akkor alacsonyabb, 2,2 százalékos GDP-növekedést hozott a második negyedév. Ennél is kedvezőtlenebb képet látunk, ha az Európai Unió statisztikai hivatala által fontosnak tekintett, szezonális hatásoktól és naptárhatástól is megtisztított adatot nézzük, amely 1,7 százalékos GDP-növekedésről tanúskodik a második negyedévben.

Az elemzők sem értik, hogy miért látható ilyen nagy eltérés az adatok között, hiszen ez egyáltalán nem megszokott. A Világgazdaság úgy tudja, hogy több tényező együttes hatása okozhatta okozta azt, hogy a 2,6 százalékos nyers GDP-növekedésnél csaknem egy százalékponttal alacsonyabb, 1,7 százalék volt a tisztított adat. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a munkanapok számának eltérése mellett szerepet játszott, hogy a szökőnaphatás a második negyedévre is áthúzódhatott. A két legfontosabb tényező azonban a húsvéthatás – míg tavaly áprilisban volt a húsvét, addig idén márciusban –, valamint az első és a második negyedév közötti nagy ütemkülönbség volt. „Ez utóbbi lehetett a legnagyobb hatással a GDP-re” – magyarázta a szakértő.

Fékezett az ipar júniusban

Júniusban 0,3 százalékkal csökkent az ipari termelés a májusi 9,4 százalékos növekedés után a KSH részletes adatai szerint. Nem túl jó jel, hogy visszaesett az export- és a belföldi értékesítés is. A járműgyártás és az élelmiszeripar termelése kismértékben nőtt, azonban az elektronika két számjegyű bővülést mutatott. A fém alapanyagok gyártása kissé csökkent, a gépgyártás pedig 30 százalékkal hanyatlott. A feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek visszaesése és az összes megrendelés szerény bővülése azt vetíti előre, hogy 3–6 százalék között nőhet az ipar a következő hónapokban.

A szezonális igazítás nem tolerálja, ha nagy különbségek vannak egyes negyedévek között, a magyar gazdaság szerkezetátalakulása (például az autóipar súlyának növekedése) és az első negyedévben látott egyszeri tényezők azonban mind kihívást jelentenek, hogy megragadjuk a gazdasági növekedés trendjét. Az első negyedében az EU-források kiesése mellett – amelyek 2014-es és 2015-ös gyorsuló lehívása 3 százalék feletti növekedést biztosított több negyedéven keresztül – egyes nagy autógyárak termelésének leállása okozta a lassulást. A második negyedévben az autógyárak újra felpörgették a termelésüket, valamint a költségvetés elkezdte előfinanszírozni az EU-támogatásokat, Brüsszelből ugyanis még várni kell a 2014–20-as költségvetési ciklus kifizetéseire.

A részletek még nem láthatók a második negyedévről, de felhasználási oldalról bizonyára a fogyasztás és az export hajthatta a GDP-növekedést. A válság óta nem látott béremelkedés mellett az is segíthette a fogyasztást, hogy a boltok április végétől újra kinyithattak vasárnaponként. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a fogyasztás növekedése jó alapot teremt arra, hogy a hitelezési is beinduljon, és megfelelő ütemben növekedjen a következő években. Varga Mihály sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a beruházásoknál nem számít jó teljesítményre. „Ha az építőipar gyengébb, akkor a beruházások se tudják húzni a növekedést” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az is látható, hogy még a beruházások bővülése nélkül is 2,5-3 százalékos a gazdasági növekedés.

Varga Mihály szerint az év második felében gyorsulhat a GDP-növekedés, így elérhető a kormány idei 2,5 százalékos terve. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a lakásáfa csökkentése miatt jobban teljesíthet az építőipar, fennmaradhat a gyors béremelkedés – ami hajtja a fogyasztást –, bővülhet a mezőgazdaság, és az EU-források lehívása is segíteni fogja a fellendülést. A banki elemzők és gazdaságkutatók ennél óvatosabbak, s úgy fogalmaznak, hogy 2 százalék körüli, esetleg azt kissé meghaladó növekedés elérhető az év egészében, de ehhez is érdemi gyorsulás kell az év hátralévő részében. Az első fél évben ugyanis a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt a GDP, szezonálisan igazítva pedig 1,2 százalékos volt az ütem.

Az igazi gyorsulás azonban jövőre várható, amikor 3 százalék közelébe gyorsul a GDP-növekedés, addigra ugyanis beérnek a kabinet ösztönzői, és az EU-támogatások kifizetése is újra csúcsra pöröghet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.