Lesz-e érdemi kiadáscsökkentés? Találgat és kamatemelésre számít a piac

A Reuters hírügynökség múlt héten kiadott elemzése szerint az általuk megkérdezett elemzők megemelték idei kamatvárakozásukat, és többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfőn, illetve arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő jegybanki alapkamat nem változik az idei év végéig.

A megkérdezettek az idén átlagosan és december végén is 3,9 százalékos inflációra számítanak, korábban 3,8 százalékos átlagos inflációt vártak. A tavalyi negyedik negyedévi GDP-növekedés 1,7 százalék a konszenzus szerint, az idei átlagos bővülés pedig 2,8 százalék lehet, amely jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat.

Az MTI londoni tudósítása szerint általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó piaci elemzői prognózisukban úgy fogalmaztak, hogy "a valószínűségek egyenlege a (hétfői) újabb kamatemelés felé billen". A GS szakértői szerint a fő tényező nem a célt jelentősen meghaladó éves inflációs ütem, hanem a pénzügyi stabilitás és a pénzügypolitikai hitelességi megfontolások, és mindez újabb kamatszigorítás esélyére vall. A ház szerint a magyar adósságtörlesztés leállásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai tavaly június óta - amikor "a szuverén törlesztésképtelenné válásnak a Fidesz-vezetés által felemlített lehetőségére válaszul a CDS-díjszabás drámai mozgásokba kezdett" - most a legmagasabb. A forint továbbra is "szeszélyes", bár jelenleg úgy tűnik, hogy stabil sávon belül mozog.

A GS londoni szakértői ugyanakkor kiemelték a Fitch Ratings által karácsony előtt végrehajtott magyar adósosztályzati leminősítést is, amelynek nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár az összes nagy nemzetközi hitelminősítőnél mindössze egy fokozat választja el a befektetésre már nem ajánlott - "bóvli" - kategóriától.

A hétfőre várható MNB-kamatdöntésről adott előrejelzésükben a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői azt emelték ki, hogy a legutóbbi, felfelé mutató inflációs meglepetés - a 4,4 százalékos konszenzus helyett 4,7 százalékos decemberi éves infláció - megerősítette a háznak a januári és a februári, egyenként negyed százalékpontos magyarországi kamatemelésekkel kapcsolatos várakozását. A cég így azzal számol, hogy már a jövő hónapban 6,25 százalékra emelkedik a magyar jegybank alapkamata.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni szakelemzői szerint az inflációs adatsorban ugyan továbbra is kevés jele van a belső kereslet vezérelte inflációs nyomásnak, az infláció gyorsulása azonban valószínűleg erősíti az MNB-nek az inflációs várakozással kapcsolatos aggodalmait.

Hasonló indokokkal jósolják a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is azt, hogy "jó esély van" a hétfői MNB-kamatemelésre. A ház szerint ha ez elmaradna, akkor "legkésőbb" februárra várható a következő szigorítás.

Heten kamatemelést várnak

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nyolc nagy citybeli befektetési és pénzügyi elemző intézet - 4cast, Goldman Sachs, JP Morgan, Bank of America-Merrill Lynch, BNP Paribas, RBC Capital Markets, Capital Economics, Barclays Capital - szakértői közül hét jósolta azt, hogy a Monetáris Tanács hétfőn tovább szigorítja kamatpolitikáját, de a kamatemelést várók közül is többen úgy vélekedtek, hogy ez lesz a "szigorítási miniciklus" utolsó emelése, és volt olyan vélemény is, hogy a kamatdöntő testület összetételének megváltoztatása után akár kamatcsökkentés is lehetséges még az idén.

Ez utóbbiak közé tartozik a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző és befektetési tanácsadó cég, amelynek felzárkózó piaci elemzői előrejelzésükben kiemelték: a decemberi inflációs gyorsulás szinte kizárólagos oka az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása volt. A ház szerint ezek a tényezők várhatóan átmenetinek bizonyulnak, és később kiesnek az éves összehasonlításokból.

Ráadásul az ezeknek az összetevőknek a volatilis hatásait kiszűrő maginfláció mindössze 2 százalék körül mozog, vagyis jóval elmartad a célszinttől. Mindemellett a gazdaságban sem várható egyelőre "markáns" élénkülés.

Mindezek alapján Capital Economics elemzői úgy vélekedtek, hogy az eddigi két MNB-kamatmelés célja inkább "a kormány dorgálása" volt, főleg a tartós kiadáscsökkentések és a költségvetési reformok hiánya miatt.

A ház felidézi, hogy a kormány februárban közfinanszírozási strukturális átalakítások bejelentésére készül, ami enyhítheti a piaci bizonytalanságot "és nyugtathatja a kedélyeket" a Monetáris Tanácsban.

A Capital Economics szakértői szerint azonban továbbra is jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy valóban lesznek-e érdemi kiadáscsökkentések, és ha igen, mikor. Mindehhez járulnak azok a jelek, amelyek arra vallanak, hogy a Fidesz-kormány "hozzányúl" az MNB függetlenségéhez, olyan törvény elfogadtatásával, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag a kormány jelölje ki az új tagokat, és ez "tovább bonyolítja a helyzetet".

A Capital Economics elemzői összegzésül azt jósolták, hogy jóllehet a ház hétfőre vár még egy kamatemelést, azonban az a lehetőség, hogy az áprilistól új összetételű Monetáris Tanács "galambbá" - vagyis enyhítéspártivá - válik, és az, hogy a maginfláció változatlanul gyenge, "jó esélyt" ad arra, hogy a mostani kamatemeléseket végül visszafordítják, és az idei év végi MNB-kamatszint alacsonyabb lesz a jelenlegi 5,75 százaléknál is.

A Capital Economics mindezek alapján - a piaccal ellentétben, amely 6,50 százalékos idei év végi MNB-kamatot áraz - a maga részéről 5,50 százalékos magyar jegybanki kamatot vár 2011 végére.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor jelentős negatív kockázattal járna - elsősorban a devizában eladósodott háztartásokra -, ha a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének tervezett módosítása nyomán az MNB alapállása enyhébbé válna.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól minap közzétett előrejelzés szerint a kinevezési szabályok módosításának eredményeként esetleg enyhébbé váló magyar jegybanki politika következményei között lehet a forint olyan mértékű gyengülése, hogy a devizahitelesekre ebből eredő negatív hatás messze meghaladná azt a könnyebbséget, amelyet a gazdaság számára jelentene például a jelenleginél 0,5-1,00 százalékponttal alacsonyabb jegybanki kamatszint.

A hétfői monetáris tanácsi üléstől kamattartást váró kisebbséghez tartoznak a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi tanácsadó cég felzárkózó piaci elemzői, akik ezt az előrejelzésüket az utóbbi időben kedvezőbbi vált magyar piaci kondíciókkal indokolták. A ház szerint ez lehetővé teszi a kevésbé agresszív szigorítási ütemet.

A 4cast elemzői kiemelték, hogy az előző két MNB-kamatemelés után a forint árfolyamteljesítménye jelentősen javult.

A magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető CDS középárazása az irányadó ötéves távlatra viszonylag stabil maradt a legutóbbi kamatdöntő ülés óta, ám mégis úgy tűnik, hogy a Magyarországgal kapcsolatos kockázati érzet javulóban van. Ez abból is megítélhető, hogy a hosszabb távú, tízéves magyar és lengyel CDS-kontraktusok árazási különbözete szűkül, és csökken az irányadó tízéves magyar kormánykötvény hozama is - fejtegették a 4cast londoni elemzői.

A ház szakértői mindezek alapján arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács hétfőn szünetet tart, és a következő kamatmódosítással megvárja a márciusban esedékes új Inflációs Jelentést.

A 4cast elemzői hozzátették ugyanakkor, hogy szerintük az eddigi fél százalékpontnál nagyobb mértékű szigorítás kell a 3 százalékos inflációs cél elérhetőségéhez, és a jelenlegi emelési ciklusban 1,00 százalékpontos összesített kamatemelés is lehetséges.

A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozzon

Más nagy londoni házak elemzői szerint ugyanakkor az általuk várt hétfői kamatemeléssel a szigorító ciklus be is fejeződhet.

Ezt jósolják a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci szakértői, akik szerint ugyan a decemberi infláció felfelé ható meglepetést okozott, de a béradatok kedvezőnek bizonyultak, és a Monetáris Tanácsot valószínűleg megnyugtatja a forinteszközök javuló teljesítménye is.

A cég ennek alapján hétőre vár még egy negyed százalékpontos emelést, de azt is jósolja, hogy ha a kormány februárra várt strukturális reformcsomagja nem okoz csalódást a piacon, valószínűleg ez lesz a "szigorítási miniciklus" utolsó kamatemelése.

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője 50-50 százalékos esélyt ad a tartásnak és a kamatemelésnek. A tanács tagjainak nyilatkozatai és Karvalits Ferenc jegybanki alelnök decemberi szavazata alapján a tartás esélye megnőtt - fejtette ki.

 Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a novemberi negatív bérnövekedési adat a kamat tartása mellett szól, ezért szintén nagyon szoros szavazati eredményre számít.

Különvélemény: marad az alapkamat

Újabb támpontot kaptunk az elmúlt hét folyamán a februárban esedékes strukturális reformokkal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumtól - írja a Raiffeisen heti makrogazdasági hírlevele. A legfrissebb hírek szerint idén 200-260 milliárdos, 2012-ben és 2013-ban pedig 200-200 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedésre kerül sor. Ez az összeg valamivel elmarad a nemzetgazdasági miniszter által korábban említett 600-800 milliárdos intézkedés-csomagtól, illetve a tételes felsorolásban szereplő 250 milliárdos összegtől (gyógyszerkassza, munkaerő-piaci alap, közösségi közlekedés).

Kérdéses továbbá, hogy az intézkedések egyszeri-átmeneti hatással lesznek majd a költségvetésre, vagy pedig tartós-strukturális átalalakítást jelentenek. Az mindenesetre kijelenthető, hogy az évi 200 milliárdos egyenlegjavítás - párosulva a magánnyugdíjpénztári befizetések eltérítésével, amely 360 milliárdot tesz ki (12x30 mrd) - alapján 2011-12 után 2013-ban is a 3%-os hiánycél közelében lehetünk majd.

Az előttünk álló hét legfontosabb kérdése a hétfőn esedékes Monetáris Tanácsülés lesz. Az elemzői konszenzus további 25 bp-os kamatemelést áraz, a Raiffeisen elemzői azonban a konszenzussal szemben a kamatszint tartására valamivel nagyobb esélyt látnak. Az alapkamat emelése (bizonytalanság a februári reformokkal kapcsolatban, gyorsuló infláció, erős svájci frank, növekvő NPL ráta) és szinten tartása (optimista befektetői környezet, javuló hazai megítélés a strukturális reformok miatt, stabil forint, visszafogott bérdinamika) mellett is számos érvet lehetne felsorakoztatni.

A Raiffeisen az MT tagjainak elmúlt hetekben elhangzott nyilatkozatai alapján számít arra, hogy 4:3-as szavazati arány mellett a kamat szinten tartása következik be. Ezt a várakozást azonban könnyen keresztülhúzhatja, ha a tanács ez alkalommal is hiányosan ül majd össze. Amennyiben a februárban bejelentendő intézkedéseknek is inkább pozitív visszhangja lesz a befektetők körében, akkor a február 21-én esedékes kamatdöntő ülésen is szinten maradhat az irányadó ráta.

A tavaly december 20-i ülésén a monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel, egyben jelezte, hogy a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről.