BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lesz kilábalás, de mikor?

Négy vagy tizennégy éven belül éri el a magyar államadósság az euróbevezetés egyik feltételeként emlegetett 60 százalékos GDP-arányos szintet? Az utóbbi időben napvilágot látott elemzések, kutatások alapján a kérdés teljesen megalapozott, a dátumok ugyanis igen széles skálán szóródnak. Sőt, vannak olyan előrejelzések is, amelyek szerint a 60 százalékos adósságküszöb örökre álom marad.

A pénzügyi tárcánál készült, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat egyik mellékleteként fellelhető előrejelzés szerint ez év végére a 74 százalékot is megközelítő - önkormányzatok nélkül számított - adósságmutató 2013-ra 67 alá csökken. Hogy ezután mi történik, az az adatokból nem derül ki, ez a kitekintés ugyanis csak 2013-ig szól.

Ez az előrejelzés nagyjából megfelel az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) korábban készített államadósság-pályának. Egyik elemzésük szerint 2013-ra 65-66 százalékos ráta valószínű, a 60 százalékos küszöb alá pedig 2019-től csökken az adósság mértéke. Legalábbis az úgynevezett „alappálya” szerint. Jobb feltételek mellett – az optimista modell alapján – a maastrichti kritériumot már 2013-ra megközelítené az államadósság.

Kevésbé derűlátó Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A szakbizottság e heti ülésén a szakember úgy vélekedett: az államadósság a GDP 74-75 százalékán stabilizálódik, ha pedig az önkormányzatok adósságát is figyelembe vesszük, a mutató rögtön a GDP 80 százalékán alakul.

A legkevésbé – úgy tűnik – a magánszférában dolgozók derűlátók. A Budapest Alapkezelő szintén e héten közzétett elemzése szerint 2013-ban 72 és 76 százalék között alakulhat az adósságráta, és optimális esetben is csak 2024 körül érheti el a 60 százalékos GDP-arányos mértéket. Utóbbi feltételeként Duronelly Péter, az alapkezelő befektetési igazgatója 3 százalékos gazdasági növekedést, ugyanekkora költségvetési deficitet és 4 százalékos, viszonylag alacsony alapkamatot jelölt meg. Elemzésük szerint ha ezek a feltételek nem adottak – vagyis ha a növekedés kisebb, 2 százalék körüli lesz, a reálkamat és a deficit pedig akár csak 1-1 százalékponttal is nagyobb –, akkor az államadósság nemhogy nem csökken, hanem évről évre tovább emelkedik. A legpesszimistább modell alapján mértéke bő másfél évtizeden belül elérheti a GDP 90 százalékát.

Ahhoz, hogy minél előbb le lehessen „dolgozni” az államadósságot egy elfogadható szintre, az ÁKK szerint is fokozatosan 3 százalékra emelkedő növekedési ütemre, átmenetileg 2 százalékos, ám később is egy százalékot elérő elsődleges – vagyis kamatkiadások nélkül számított – költségvetési szufficitre és 6,5 százalékra csökkenő alapkamatra van szükség.

Mindezeken túl fontos kérdés az is, hogy a meglévő adósságon belül mennyit tesz ki a devizaadósság aránya. Ez szeptember végére elérte a 41,4 százalékot, ami jóval magasabb a korábbi 28–32 százalékos szintnél. Nem véletlen, hogy az ÁKK-nál célul tűzték ki: a forintadósság arányának, vagyis a kötvénykibocsátások volumenének növelésével a devizában fennálló adósság mértéke minél előbb kerüljön vissza 30 százalék környékére. Így ugyanis jelentősen lehet csökkenteni az államháztartást fenyegető kockázatokat. KR


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.