Magasan ragadt az infláció

Egyre borúsabb képet festenek az inflációs folyamatok, pedig éppen ezen a téren volt korábban bizakodó a legtöbb szakember. A súlyos kereslethiány ugyan fékezi a hazai árakat, de ismét kezd megjelenni a külső nyomás, ehhez hozzájárulnak a hatósági árnövelő tényezők is. Márciusra 5,9 százalékra emelkedett az inflációs adat az előző havi 5,7-ről – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közléséből. Az utolsó Reuters-felmérés szerint az elemzők 5,6-es számot jósoltak. Az 1,8 százalékos változatlan adótartalmú index jelzi, hogy az áremelkedésben még mindig jelentős a hatása a tavaly júliusi áfaemelésnek is, ennek kiesése a második féléves adatokat fogja lefelé nyomni.

A havi áremelkedési ütem 0,7 százalékos volt, ez ugyancsak magasabb az ilyenkor megszokottnál. Havi szinten a legnagyobb drágulás a ruházati cikkeknél mutatkozott, de a 2,9 százalékos változás csak az ilyenkor megszokott kollekcióváltás eredménye. Az élelmiszerek 0,9 százalékkal kerültek többe, ám januárral ellentétben nem is ez volt a kellemetlen meglepetés forrása. Az egyéb cikkek és üzemanyagok átlagosan 1,1 százalékos áremelkedése azonban kiugrónak számít. Ezt nem tudta ellensúlyozni a tartós fogyasztási cikkeknél megfigyelt 0,7 százalékos havi árcsökkenés sem.

Hasonló a kép a tavaly márciushoz viszonyított drágulásban: ebben is az üzemanyagok okoznak kiugrást, de ugyancsak 10 százalék feletti az áremelkedés az élvezeti cikkeknél. Mindkettőben jelentős szerepe volt a jövedékiadó-emelésnek is, előbbieknél most januárban, utóbbiaknál még tavaly nyáron hajtott végre emelést a kormány. Ez rávilágít a másik inflációt erősítő tényezőre is, az európai összehasonlításban magas pénzromlási ütemünk ugyanis a hatósági lépésekre vezethető vissza, emellett a közszolgáltatások is évről évre átlag felett drágulnak.

Pesszimistább volt az átlagnál Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza, akinek így be is jött a prognózisa. Kiemeli ugyanakkor, hogy a 4,7 százalékos maginfláció még mindig magasnak számít, bár az adóhatások nélkül továbbra is 2 százalék alatt mozog. Az inflációs adat részleteit tekintve az élelmiszer- és üzemanyagárak, illetve a szabályozott árak kissé gyorsabban nőttek a vártnál, míg a piaci szolgáltatások és az ipari termékek inflációja némileg elmaradt a szakember előrejelzésétől.

A friss adat nyomán a középtávú prognózist nem változtatja meg Kondrát, de úgy érzékeli, hogy egyre határozottabban szétválnak az infláció külső és belső tényezői. Miközben továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban, a nyersanyag- és energiaárak által okozott külső sokk magasan tartja az áremelkedés ütemét. A várhatóan 90–100 dollár közé emelkedő olajár miatt először az üzemanyag- és a hatósági energiaárakban jelenik meg, de gyorsan átgyűrűzik más termékek és szolgáltatások árába is. A gázáraknál továbbra is jelentős bizonytalanság látszik, ugyanis változatlanul politikai döntés alakítja azokat. Alapesetben 2010 végén 4,7 százalékos, míg 2011 végén 2,9 százalékos inflációra számít a szakértő. Mindkettő meghaladja a jegybank aktuális prognózisát, az MNB ez évre 4,4, a kormány még ennél is alacsonyabb, 4,1 százalékos pénzromlással kalkulál.

Azt a jegybanki véleményt, miszerint az inflációs pálya alacsonyabb kamatszintet is lehetővé tenne, Kondrát is osztja. Kiemeli azonban, hogy az inflációs cél várt alálövésének elmaradása nehezíti a jegybanki kommunikációt, ezt tovább bonyolíthatja, ha a globális növekedés és a hazai jövedelemkiáramlás a vártnál nagyobb lenne. Ekkor ugyanis a hazai gyökerű inflációs nyomás is a vártnál előbb, a külső sokkok hatásának lecsengése előtt megerősödhet. Addig is azonban további 25 bázispontos kamatcsökkentésekre számít a szakértő, és a nemzetközi környezettől függően 4-5 százalékig is folytatódhat a kamatvágás. Ugyancsak a kamatcsökkentési ciklus folytatására számít már áprilisban az OTP Bank elemzési központja. Az MNB „átnézhet” a mostani inflációs megugráson Stuart Bennett, a Crédit Agricole elemzőjének véleménye szerint is. Ezt azzal indokolja, hogy a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők okozták a megugrást, habár a ruházati cikkek terén még jöhet negatív meglepetés is a következő hónapokban.

Csehországban hasonló a helyzet, ott márciusban 0,7 százalékos árindexet regisztráltak a februári 0,6 százalék után.

Csehországban hasonló a helyzet, ott márciusban 0,7 százalékos árindexet regisztráltak a februári 0,6 százalék után.-->