Magyar gazdaság - Baljós árnyak

Előzetes adatok alapján az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2011 áprilisában 6,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 9,5 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedett.

„A várakozásokhoz közeli mértékben” gyorsult az ipari termelés – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Hozzáteszi: „az áprilisi gyorsulás megfelel a hazai konjunktúramutatók előrejelzéseinek”.

Suppan Gergely szerint májusban meredekebb lassulás várható, egyrészt az egy évvel ezelőtt megugró bázis, másrészt a hazai és nemzetközi konjunktúramutatók jelentős lassulása miatt.

Miközben a nemzetközi konjunktúramutatók a külső kereslet lassulását jelzik előre, valamint a magas bázis is némileg mérsékelheti a növekedés ütemét, egyes üzemek kapacitásbővítései nagyrészt ellensúlyozhatják a várható lassulást. Ezért a következő hónapokban 4-6 százalék körüli növekedésre számítunk, azonban az őszi hónapokban újra gyorsulhat a termelés – írja a közgazdász.

„Az adat jóval rosszabb lett, mint saját várakozásunk, de a konszenzus pesszimistább számát is alulmúlta” – kommentálták az ipari termelés alakulását Kondrát Zsolt és Lőke András. Az utóbbi időben megjelent adatok megerősítik nézetünket, hogy az ipari termelés lassul, bár némileg korábban, mint számítottunk rá – teszik hozzá az MKB Bank közgazdászai.

A friss eurozóna és német beszerzési menedzser-indexek mérséklődést mutattak, ami a hazai exportszektor kilátásait is rontja – vélik az elemzők.

A közgazdászok úgy gondolják, hogy az év előrehaladtával az ipari termelés lendülete mérséklődik majd az euróövezeti költségvetési megszorítások, az Európai Központi Bank korai kamatemelése, a dinamikusan növekvő feltörekvő országok lassulását célzó intézkedések, és az emelkedő bázis miatt.

Az év egészében az ipari termelés 7,5-8 százalék körüli mértékben nőhet az MKB elemzői szerint. Suppan Gergely ennél valamivel optimistább, és úgy látja, hogy 10 százalék körül nőhet az idén az ipari termelés.

A gazdaság felépülésének fő hajtóerejét az export adta. Az előző év végén sem talált magára a fogyasztás és a beruházásokban sem látni fordulatot. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése vérszegény idén is, a beruházások az első negyedévben 1,1 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes becslés alapján az első negyedben a GDP 2,4 százalékkal emelkedett, és valószínű, hogy továbbra is csupán a nettó exportra támaszkodott a kilábalás.

A külkereskedelmi termékforgalom adatai azt mutatják, hogy a kivitel márciusban 13,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. Januárban és februárban több mint 20 százalékos bővülést mértek.

A menedzserindexek és a konjunktúramutatók a nemzetközi kereslet lassulásának irányába mutatnak, amely a hazai exportvezérelt kilábalásra is negatív hatást gyakorol, és egyelőre úgy tűnik, hogy a fogyasztás nem tudott a növekedés segédmotorjává válni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium arra számít, hogy az adóváltoztatások kedvező hatása érezhető lesz a fogyasztás dinamikájában az év második felében. Az adócsökkentés egyelőre nem segítette a magánfogyasztást, azonban a reálhozamok kifizetésétől lehet várni mérsékelt fogyasztásbővülést, de ez csak egyszeri hatás lesz.