Fordulat a magyar gazdaságban

Az előzetesen jelzettnél valamivel gyorsabb lett a harmadik negyedévi magyar GDP-növekedés, de még ezzel sem számít erősnek a gazdaság teljesítménye. 1,7 százalékosra javította fel a KSH a november közepén közölt 1,6 százalékos növekedési mutatót. Közelítjük azt a növekedési ütemet, amelyet a válság előtt, 2008 első felében produkált a magyar gazdaság, öt negyedév óta javul a bruttó hazai termék mutatója. Igaz, van is honnan, a mélyponton a 8 százalékot is elérte a visszaesés a felülvizsgált adatok alapján. A következő negyedévre még stagnálást valószínűsítenek az elemzők, így az első kilenchavihoz hasonlóan egy százalék közelében lehet az idei éves GDP-bővülés. Jövőre már 3 százalék közelébe mehet az emelkedés.

Fordulat következett be a növekedés összetételében, már a fogyasztás is pozitívan járult hozzá: éves szinten 0,8 százalékkal nőtt a háztartások ilyen jellegű kiadása. Egy negyedévvel korábban még 5 százalékos zsugorodást mért a statisztikai hivatal. A kiskereskedelmi adatok alapján lehetett számítani a javulásra, de a legtöbb szakértő későbbre várt csak pozitív számokat. A természetbeni juttatások ráadásul jobban emelkedtek, mint a vásárolt fogyasztás, ami további keresletnövelő hatással volt a negyedév során. Ez és a közösségi fogyasztás – a hiány adta kényszerpályához képest – élénk növekedése okozhatta a pozitív meglepetést, mint emlékezetes, visszafogottabb bővülési ütemet vártak előzetesen az elemzők.
Csalódást okozott viszont a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,6 százalékos visszaesése, de ez tudható volt, mivel a beruházásokról már korábban megjelent a statisztika, a válság hatása itt még erőteljesen érződik. Mivel az elmúlt két év recessziójából durván csak egyharmad részt sikerült idáig ledolgozni, ezért rengeteg a szabad kapacitás a gazdaságban, így bővítésre alig van szükség. Az előző negyedévi kiugrással ellentétben most a készletváltozás is lefelé húzta a felhalmozást. A külkereskedelmi tételek viszont továbbra is javították a növekedést, bár már nem olyan mértékben, mint az elmúlt időszakban. Az export 13,9, az import 13 százalékkal emelkedett július és szeptember között.
Az ágazatok közül csak az ipar nyújtott értékelhető teljesítményt az időszak során, ezen belül is a feldolgozóipar 12,5 százalékos növekedése volt, amely nélkül még mindig mínuszban lenne az ország GDP-je. A legnagyobb zuhanás a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaságban volt, de az építőipar is csak az első féléves eredményhez képest tudott valamicskét javítani. Az eddig jobban teljesítő pénzügyi szektor hozzáadott értéke szintén csökkenésnek indult, ez valószínűleg a romló hitelállomány következménye.
Európai összehasonlításban még mindig gyengének számít a magyar GDP-adat. Az unió egésze 2,2 százalékos gazdasági növekedést mutatott a harmadik negyedévben, ez gyengébb az előző három hónap eredményénél. A fejlettségben látható kelet–nyugati törésvonal helyett azonban a növekedésben most észak–déli választóvonal látható, az eddig elérhető adatok alapján Svédország teljesített a legjobban, míg Románia a leggyengébben.