Hivatalos: Megszűnhet a 9 éve zajló EU-s eljárás Magyarországgal szemben

Megszűnhet az eljárás

Az Európai Bizottság a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja szerdai ülésén - közölte Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős európai biztos szerdán, twitter-oldalán.

„A költségvetés fenntarthatóságára a jövőben is ügyelni kell, és egyidejűleg sokat tenni a gazdaság növekedéséért és a munkahelyteremtésért” – ismertette új bejegyzésében Andor László, hogy mit kér Magyarországtól az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatója szerint javasolják, hogy Magyarország mellett Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia kerüljön ki a deficiteljárás alól.

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya - áll a dokumentumban.

Itt vannak az ajánlások!

A kormány hajtson végre „hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát a kiadás-megtakarításra összpontosító, szükséges intézkedések meghatározásával és a programidőszak alatt a középtávú költségvetési célnak megfelelően tartsa fenn a költségvetés rendezett pozícióját” – ajánlja Magyarországnak az Európai Bizottság.

Brüsszel azt is javasolja a kormánynak, hogy „segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit elsősorban a pénzügyi szektorbeli tőkefelhalmozási képesség javítása révén, többek között a jelenleg az ágazatra rótt külön terhek csökkentésével”.

„Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat” – írják.

Szerintük a kormányának lépéseket kell tennie, hogy szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget, például ifjúsági garancia segítségével.

„Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével” – fejtik ki.

Úgy látják, a kormánynak segíteni kellene „az oktatás különböző szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé való átmenetet”. „Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében” – írják.

Javasolják, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat, eközben biztosítsa a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap azt mondta, ha szerdán döntés születik Brüsszelben a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről, akkor nagy az esélye annak, hogy a költségvetési zárolásokon kívül nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre.

Az Inforádió keddi, Aréna című műsorában a gazdasági tárca vezetője tájékoztatott arról, hogy a belügyi tárca kivételével jóváhagyták a költségvetési zárolások tervét. Az egyenlegjavító intézkedések nagyjából 2 százalék körüli zárolást jelentenek az intézményeknél, ami kigazdálkodható - tette hozzá. 

Varga Mihály megismételte, hogy a lépésekre azért van szükség, hogy az Európai Bizottság biztosítottnak lássa a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartását, és így javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

Nagyobb a mozgástér

Az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak – különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője úgy látja, kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani – tette hozzá a közgazdász.

Nem lesz korlátlan osztogatás

Az eljárás megszüntetése aligha jelenthet korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költségvetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) államháztartási egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenlegjavító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére koncentráljanak.