Világgazdaság Online

Idén szerény, de pozitív GDP-adatot várnak, jövőre 2,9 százalékos bővüléssel számolnak a szakértők. Idén is a nettó export fogja húzni a gazdaságot, az év második felében a beruházásoknak szintén pozitív hatása lehet, ugyanakkor a fogyasztás gyenge marad. A munkanélküliség is csak enyhén javulhat.

Az eredeti 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél szigorú gazdálkodással elérhető lenne, de a kormány kommunikációja alapján 5 százalék körüli deficittel számolnak. Ez még a piaci szereplőknek és a nemzetközi szervezetek számára is elfogadható szint lehet feltételezésük szerint.

Az utóbbi napokban a görög fejlemények alaposan átrendezték a pénzpiacokat. Ádám Zoltán vezető elemző szerint ugyan nem kell államcsődre készülni, de a bizalom visszaszerzése nehezebb lehet a korábban gondoltnál, a viszonylag nagy összegű mentőcsomag bejelentése sem nyugtatta meg a befektetőket. Az IMF és az EU azonban várhatóan további lépéseket fognak tenni, amelyek biztosítják a piacokkal, hogy nem eszkalálódó válságról van szó, és mindent megtesznek a helyzet kezelése érdekében.

A visegrádi országokban konvergálnak egymáshoz a növekedési ütemek, bár Románia és Bulgária esetében enyhe visszaesés lehet még idén is. A CDS felárak érezhetően megemelkedtek az utóbbi napokban.

Elég sok bizonytalanság van az eurózóna kilábalását illetően is, Görögország visszahúzhatja valamelyest a térséget, ugyanakkor csekély gazdasági súlya és alacsony beágyazottsága miatt nem lesz katasztrófális hatása. A német bankok valószínűleg kitartanak korábbi ígéreteik mellett. Rámutatott a válság arra, hogy az a korábbi feltételezés, miszerint a folyó fizetési mérleg, és a külső hiány jelentőségét veszíti az euróövezetbe belépve, most úgy látszik, csak hosszú ideig képes elrejteni ezeket a problémákat a közös valuta.

A német gazdaság lehet, hogy erőteljesebb állapotban jön ki a válságból, mint amilyenben azelőtt volt, és ez húzhatja a magyar növekedést is. Az eurózóna versenyképesebb gazdaságai tehát magasabb sebességbe kapcsolhatnak, még ha néhány mediterrán ország recesszióban is marad.
A korábban nagy visszaesést okozó készletcsökkentés megállt, a következő időszakban a feltöltés gyorsíthatja a gazdasági korrekciót. Magyarország újra felértékelődött a működőtőke számára, több zöldmezős beruházás is folyamatban van, és az EU által finanszírozott beruházások is növekedhetnek.

A kiskereskedelem stabilizálódása arra utal, hogy megállt a fogyasztás esése, de éves alapon csak az utolsó negyedévben kerülhet pluszba. Egyelőre nem lehet előre jelezni a most felálló kormány gazdaságpolitikáját, nem lehet még ismerni a mozgásterét sem. Nehezítheti a tárgyalási pozíciónkat, hogy 2004 óta túlzott deficit eljárás alatt állunk. Már kétszer kaptunk haladékot ennek kitolására, kérdés, hogy harmadjára is ad-e engedményt az Unió – vélekedett Suppan Gergely .

A két hét múlva lezáródó bizottsági vizsgálat kideríti, hogy még milyen csontvázak vannak még a szekrényben. Az egyik ilyen várhatóan a kórházak adóssága lesz, de a szakértők szerint az ügyek nagy része politikai töltetű lesz. Egy-két hónapon belül már meg lehet azt is becsülni, hogy az új kormány lépései milyen növekedési következményekkel járhatnak.

A második félévben 3-3,5 százalékra csökken a pénzromlás, jövő év elején pedig 2,5 százalék környékére süllyedhet. Kockázatot jelent azonban a gyenge forint és a növekvő energiaárak. Pozitívan hathat viszont, hogy a kormány szándéka szerint a közmű- és hatósági árak nem emelkedhetnek infláció felett.

Az utóbbi napok volatilitása ellenére a forint az elmúlt másfél évben látottnál még mindig stabilabb. A rövid hozamok is alacsonyan vannak, noha a hosszú lejáratúak kissé megemelkedtek. Ha az ECB és a FED elkezd szigorítani, akkor szűkül a hazai kamatpolitika mozgástere, de a görög fejlemények tovább tarthatják alacsonyan az európai kamatszintet. Összességében 4,75 százalékos irányadó rátát várnak az év végére.