A bankrendszer likviditása és tőkeellátottsága továbbra is jó a Magyar Nemzeti Bank szerint
Monetáris politika. Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatlábon tegnap a monetáris tanács. Az előzetes felmérések alapján ugyanerre a döntésre számított az elemzők túlnyomó többsége is. Április óta áll 5,25 százalékon, vagyis eddigi mélypontján az alapkamat, a szakértők nem számítanak további mérséklésre. Ilyen következtetés vonható le a hivatalos jegybanki kommentárból is, amelyben már második hónapja szerepel utalás a lehetséges jövőbeni szigorításra. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök elmondta: a testület döntése két javaslat közül született, és majdnem egyhangú volt a szavazás. A másik egy 25 bázispontos mérséklés volt, ugyanakkor emlékezetes, hogy legutóbb már volt javaslat emelésre is. A maginfláció továbbra is alacsony szinten van, a fogyasztói árak emelkedése is megfelelt az MNB várakozásainak – emelte ki a jegybank elnöke. A piaci szereplőket azonban meglepte a legutóbbi adat, amit Simor az eltérően megítélt inflációs lefutással magyarázott.
A kockázatokat elemezve a jegybankárok arra jutottak, hogy az elmúlt hónapban inkább országspecifikus hatások érvényesültek Magyarország esetében, és kevésbé a külső hatások. A kockázati megítélésünk a hónap elején romlott, később azonban a kormány határozottan elkötelezte magát a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, ez pozitívan befolyásolta a hangulatot. Ezzel azonban csak a hónap eleji szintre tudott visszajavulni a megítélésünk. A bankrendszer likviditása és tőkeellátottsága viszont továbbra is jó, a körülmények rosszabbodása esetén is megőrizné működőképességét. A monetáris tanács úgy látja, van még reális esély az inflációs cél teljesülésére, ezzel magyarázta az elnök, hogy a magasabb inflációs prognózis ellenére sem szigorított a monetáris kondíciókon. Abban a jelenleg is zajló vitában, miszerint érdemes lenne-e a Nemzetközi Valutaalaphoz újabb hitelért folyamodni, nem foglalt állást Simor, ám rámutatott: az IMF–EU-hitelek kamata átlagban 3,5 százalék körül van, míg a magyar devizakötvényeké 6-6,5 százalékos szint körül mozog, bár előbbi változó kamatozású. BD
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.