Matolcsy csomagja tovább rontotta a növekedési kilátásokat

„Óvatosságra int a megvalósítás számos kockázata, a tranzakciós illeték és a hatékonyabb adóbeszedés (együttesen 180 milliárd forint) hatása bizonytalan, de más pontoknál is fenyeget a felpuhulás” – vélekednek a Buda-Cash Brókerház közgazdászai, akik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentett, közel 400 milliárdos jövő évi kiigazító csomagját értékelik. „További kockázat, hogy az intézkedések miatt a növekedés kilátásai még rosszabbakká válnak” – hangsúlyozzák a közgazdászok.

Matolcsy György a kiigazítás bejelentése mellett reálisabb makrogazdasági pályát rajzolt fel. A kormány idén mér nem stagnálást vár, hanem 1,2 százalékos gazdasági visszaesését, jövőre pedig az 1,6 százalékos GDP-növekedés helyett már csak 1 százalékos bővülést vár.

„A befektetők kifejezetten pozitívan értékelték, hogy a kormány visszavonta az MNB-re kirótt tranzakciós illeték tervét, illetve, hogy nem került bejelentésre újabb nem-ortodox intézkedés” – hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A csomag alapján jelentősen nőttek az IMF-tárgyalások folytatásának esélyei” – tette hozzá.

Hasonlóan látja Bámli Károly, a Commerzbank közgazdásza is. „A piacok nem csak a jövő évi költségvetés fenntarthatósága miatt fogadták kedvezően a bejelentést, hanem a tervezett, az MNB-re kivetendő tranzakciós adó eltörlése miatt is, ugyanis ezzel egy nagyon fontos akadály hárult el az IMF/EU-tárgyalások elől” – véli az elemző.

Bámli Károly szerint a lépés a kormány elkötelezettségét mutatja a megegyezés irányába. „Bár gyors megegyezés továbbra sem várható, a kedvezőbb finanszírozási környezetben nincs ez irányú nyomás a kormányon, és emiatt a piacok sem tekintik a csúszást jelentős kockázati tényezőnek.”

Nem minden elemzői ilyen optimista. Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza szerint az intézkedések akár az IMF-fel való tárgyalás újraindítását is eredményezhetik, de a gazdaságpolitikai irányvonalat tekintve valójában semmivel nem hozzák közelebb a megállapodást.

Az EU pénzügyminisztereinek mindez elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás leállításához, de az IMF számára biztosan nem – szögezi le Montalto. Az IMF nem a puszta deficitszámra figyel, hanem a fiskális konszolidáció jellegére, arra, hogy ezt strukturális lépésekkel, fenntartható módon érjék el – magyarázta.

Raiffeisen Bank szintén úgy látják, hogy az EU/IMF-megállapodás továbbra sincs láthatáron. „A kormány nem fogja elengedni a hiányt, de szerintünk ez nem az EU/IMF-tárgyalásokhoz köthető, hanem – ahogy azt a kommunikáció is hangsúlyozta – a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését célozza” – írják a közgazdászok.

Emlékezetes, a kormánynak azért kellett összeállítania a csomagot múlt hét végéig – és elküldeni Brüsszelbe –, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, ami az EU-ba való belépésünk óta folyik ellenünk. Ehhez 3 százalék alá kell vágni a GDP-arányos költségvetési deficit.

Az EU-s támogatású fejlesztések társfinanszírozása 15 százalékról 5 százalékra csökken, amivel 55 milliárd forintos megtakarítás keletkezik. Ezt egy tavaszi uniós döntés teszi lehetővé azon országok számára, amelyek mentőcsomagban részesültek, illetve részesülnek, így hazánk mellett Románia, Lettország, Görögország, Írország és Portugália élhet a lehetőséggel – mutat ár Suppan Gergely.

A TakarékBank elemzője szerint a csomag egyes elemei bizonytalannak tekinthetők, fennállhatnak kockázatok a bevezetéssel kapcsolatban, azonban a csomag mérete elégséges lehet ahhoz, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon, egyes elemi pedig tartósan hozzájárulhatnak a hiány mérsékléséhez.

„A nyugdíjjárulék plafon eltörlése csak az igen magas jövedelműeket érinti hátrányosan, míg az adóbeszedés hatékonyságának növelése kifejezetten indokolt, tekintve a hazai igen nagymértékű adóelkerülést és adócsalást” – vélekedett a közgazdász.

Suppan szerint külön üdvözlendő, hogy a kormány visszavonta a tranzakciós illeték kiterjesztését az MNB-re, nem hozott újabb nem-ortodox intézkedéseket, valamint nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek az inflációt növelik.