Matolcsy szavai segítették a forintot

A monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze – mondta a jegybankelnökségre is esélyes Matolcsy György a Wall Street Journalnak adott interjújában. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nem szabad pénzt nyomtatnia, és az adósságot sem finanszírozhatja.

Matolcsy szavai megnyugtatatták a piaci szereplőket, hiszen a miniszter az elmúlt két hónapban többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek azokat az eszközöket kellene bevetnie a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), a Bank of England (BoE), vagy az Európai Központi Bank (EKB) is alkalmaz. Ez azért aggasztotta a befektetőket, mert egyes unortodox programok a fizetőeszköz leértékelődésével járhatnak.

A Fed már a harmadik mennyiségi könnyítési (QE3) programjánál jár, és szerdán este a Ben Bernanke vezette jegybank megerősítette, hogy folytatja a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programot. Az elmúlt időszakban erősödött az a várakozás – nagyrészt Matolcsy szavaira és írásaira –, hogy az MNB a pénzmennyiség bővítésével járó programokat indít márciustól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejárta után. A forint hétfőn megérintette a 300-as szintet az euróval szemben, ami 7 hónapos mélypontot jelentett.

Az MNB monetáris tanácsa a keddi, zsinórban hatodik 25 bázispontos kamatvágás után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi monetáris politikai irányvonal megfelelő, és hogy az unortodox eszközök csak akut piaci feszültségek esetén lehetnek sikeresek. Mindez azért kedvező, mert nem csak a hamarosan távozó elnökség, hanem a külső tagok álláspontját is tükrözi, akiket 2011-ben ültettek be a tanácsba. A forint kedden 297 feletti szintről 295 közelébe erősödött, majd Matolcsy szerda este megjelent nyilatkozatára a pszichológiai 295-ös szint alá került, csütörtökön nap közben 292 alá erősödött a hazai deviza. Mindez azt jelenti, hogy a piaci szereplők egyre kevésbé félnek a pénznyomda beindításától, vagy a devizatartalék jelentősebb mértékű felhasználásától.

Matolcsy György a WSJ-nek adott interjújában ugyanakkor jelezte: az MNB-nek van még lehetősége a gazdasági növekedés segítésére, de a jegybanknak óvatosnak kell lennie. Hozzátette, stratégiai partnerségre van szükség a kormány és az MNB új vezetése között. A miniszter finomította korábbi nyilatkozatait. Szerinte az MNB alkalmazhatná az EKB által használt „összes eszközt”, a BoE által alkalmazott „pár eszközt”, és „néhány” a Fed által bevetett eszközt.

Matolcsy interjúja és a jegybank közleménye alapján nyilvánvaló, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak már kényelmetlen volt a 300 forint körüli euró.

Ha az MNB valóban nem alkalmaz a pénzmennyiség bővítésével járó eszközöket, és a jelenlegi 5,5 százalékos alapkamatot is csak óvatosan csökkenti (ami továbbra is a legmagasabb az EU-ban) a monetáris tanács, akkor nem kell a forint nagyobb esésre számítani – ehhez azonban a kedvező külpiaci hangulat fennmaradására is szükség lehet.

Ha hihetünk Matolcsy Györgynek és az MNB külső tagjainak, akkor nem kell tartani attól, hogy fedezetlen állampapír-vásárlással él a jegybank, vagy a devizatartalék nagyobb csökkentésével járó lépéseket tesz az MNB; a legutóbbi kijelentések után ilyen lépések ugyanis az MNB hitelességét kockáztatnák, és a forintot is visszatéríthetik a gyengülő trendbe.

Orbán Viktor irányíthatja az új elnököt?

Néhány elemző úgy látja, hogy végül nem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz az MNB elnöke. A piacon valószínűbbnek látják, hogy egy, az unortodox eszközök bevezetését kevésbé pártoló elnök kerülhet a jegybank élére. Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokért felelős vezető közgazdásza szerint mindegy, hogy ki lesz az elnök, úgyis Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György fog diktálni.